Van olyan családtagotok, akit sokan nem szeretnek családon kívül, de ti is úgy érzitek, rászolgált erre?

Én vagyok akit nem szeretnek.

Pedig nincs semmi okuk rá.

Ott segítek ahol tudok.

A szüleimnek én vagyok az egyetlen aki besegít pénzzel, meg úgy bármivel, mégis a két tesóm az isten.

Az egyik tesómnak vigyázok a gyerekere, mert ő dolgozik, én jelenleg itthon vagyok a kicsivel, hétvégén buli volt náluk, a hugunk meg volt hívva, engem nem hívtak, mert minek.

A legkisebb húgom hozzám soha nem jár, csak a másik tesomhoz pedig egy faluban lakunk.

Folyamatosan kibeszelnek, nem csak engem, férjemet is.

Egyedül anyám testvére aki normális velem, pedig igazából neki lenne oka nem beszélni velem( volt egy vitának meg vagy két éve, egy ideig nem is beszéltünk, de kibekultunk)

Anyám, egy tetves narkós. Emellett manipulál is ezerrel, mártírkodik. Nem tudom mi van vele éppen, nem is érdekel. Majd a kisfia intézi a dolgait.

Apósom anyja a vakhitű vallásos marhaságaival meg a folyamatos betegeskedésével. Abba fog már belehalni, hogy semmi baja sincs. Az agyára megy mindenkinek. Otthonba vonult, most meg azt híreszteli, amikor kiviszik ünnepekre, hogy őt bedugták oda, mert a vagyonára hajtanak. Arról feledkezik el, hogy ő akart bemenni, ő akarta eladni a házat, ő keresett ügyvédet a pénz szétosztására.