Valóban az én szégyenem, hogy nem szeretem apámat és a nagyszüleimet?
Anyukám folyton mondja, hogy valami baj van velem, mert minden normális gyerek szereti a közeli rokonait, bármilyenek is. Apám alkoholista, egy szörnyetegnek tartom és mélységesen szánom is őt, abszolút semilyen szeretet nincs bennem iránta. Leginkább undort érzek, mert anno a szemem láttára molesztálta a nővéremet (neki nem vérszerinti apja), és állatbántalmazó is, mert csak védtelen kisállatokon meg gyerekeken tudta mindig is kiélni magát, hisz egy jellemtelen, gyenge féreg. A mamáimat se szeretem, nincs szerencsém és nekem nem cuki, szerető mamák jutottak, hanem gonosz, rosszindúlatúak. Anyukámat ez is zavarja, hogy nem szeretem az anyját, de valahogy azt elfelejti, hogy a kegyetlenkedései miatt Ő sem beszélt vele vagy 15 évig, nem is volt esélyem gyerekkoromban kötődni hozzá, hisz alig találkoztunk. Illetve mamám se szeret engem, már 80 éves, de még most is az a kedvenc elfoglaltsága, hogy a külsőm miatt csúfol. Az nem baj, hogy Ő is tagadhatatlanul utál engem, de én szeressem, mert azt úgy illik, egy gyerek ne utálja a mamáját.
Már rájöttem, hogy anyukámat azért zavarja, hogy nem érzek abszolút semilyen szeretet irántuk, mert ebből azt szűri le, hogy lehet iránta se. Vannak bennem tüskék ez igaz, de őt egyébként szeretem, csak nem tudom úgy igazán kimutatni, van köztünk egy láthatatlan fal. Ezen nem igazán segít mikor ilyeneket mond, hogy az én szégyenem, hogy nem szeretem a rokonaimat, túl kritikus vagyok stb.
Ami még szörnyen zavaró, hogy látványosan zavarja, hogy a barátom családját viszont nagyon szeretem. Ők mindig kedvesek hozzám, sokszor érzem úgy, hogy a sors velük kárpótol a saját elcseszett családom miatt, és bár, anya előtt ezt sosem mondtam ki, de biztosan érzi rajtam, ezért féltékenykedik, sokat beszólogat miattuk, bűntudatot akar bennem kelteni.
Van itt olyan ember, aki ugyanazon a véleményen van, mint anyukám, hogy bármilyen is az ember apja/közeli rokona valamilyen szeretet érezni kell irántuk mert, ha nem az abnormális?
>Valóban az én szégyenem, hogy nem szeretem apámat és a nagyszüleimet?
Szerintem a rövid válasz az hogy nem.
Az tényleg furcsa, hogy nincs meg benned az ősi kötődés a szüleid felé.
A szülők nem haverok, hogy azért szeretjük őket, amit tesznek. A szülőket MINDENNEK ELLENÉRE szeretjük, mert a szüleink, és NEM MÉRICSKÉLJÜK a tetteiket, nem ítélhetünk felettük.
Úgyhogy az én válaszom az IGEN, még akkor is, ha lepontoznak, de el lehet gondolkozni ezen mélységesen.
Ez mindig megosztó kérdés lesz, de nem kéne, hogy az legyen, mert meg kell nézni a tízparancsolatot.
Hogy szól a negyedik parancs?
Atyádat és anyádat tiszteld!
Nem úgy szól, hogy tiszteld, ha normálisak!
Ez egy vallástól független erkölcsi törvény, de persze jönnek majd, akik azt képzelik, hogy erkölcsön felül állnak.
Kerdezo, neked van teljesen igazad.
Es jo lenne mar elfelejteni azt a rettento karos tevkepzetet, hogy "tiszteld, MERT az apad, az anyad, az akarki!" Nem! Hagyjuk mar a vallasos maszlagot, parasztvakitas. Ha nem erdemli meg, semmikeppen! Ahhoz ugy kell viselkednie! ;-) Amiket itt felsoroltal, az nagyon beteg, az utalaton kivul semmit nem erdemel! :-/
És a papok akik molesztálják a kisfiúkat?...
Ne is foglalkozz ezzel kérdező. Amit leírtál az förtelmes. Remélem hamar megszabadulsz a családodtól és szép életed lesz. Örülök, hogy a barátod családja ilyen kedves, ez kincs. Az én barátom családjára ez nem mondható el.
És az anyukád hogy tűrte el hogy a lány testvéred molesztálta? Most komolyan az arcodba vágja anyukád, hogy mi az, hogy nem fogadod el a család minden tagját?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!