Miért bánnak így velem? Mit tudnék tenni? Nagyon szomorú vagyok.

Minden nap csak szidnak. Nagyon sokszor nekem kell mosogatnom,ezzel nemis lenne baj,de a hugomnak soha nem kell,ő valahogy mindig megússza. Ha bármit csinálok az rossz,nem értenek meg,nem tudok nekik elmondani semmit pl. fiú ügyben,anyám is miden k*csögnek meg ilyennek elhord,kutat nálam,pakol,de össze-vissza,feltúrja a cuccaim,elolvassa a naplóm,ilyenek...Apám is azt mondja hogy húzzak el a háztól,mert ritka bunkó vagyok,semmi közünk egymáshoz,ilyenek...:| Pedig nem csinálok semmi olyat,már alig várom hogy nagykorú legyek,és elhúzzak innen.Nem bíznak meg bennem,most egy srác totál összetörte a szívem,nem tudom nekik elmondani,mert nem bízok bennük. :// És vidításképpen most hétvégén barátnőmmel voltam vásárolgatni,hogy ne legyek annyira szomorú,és azt hiszik hog fiúval vagyok.

Lehet hogy nem tűnnek nagy dolgoknak,de egy idő után már marha fárasztó tud lenni.

Bocsi ha hosszú.

Amúgy a hugom 13 éves,én 15L.