Volt már veletek olyan, hogy a család/barátok leszólták az álmotokat és emiatt elment a kedvetek tőle?

#20 Köszönöm, hogy ilyen remek ember vagy, és ilyen nagy szívvel viseled a gondjukat a betegeknek ♥ Küldök egy virtuális ölelést :)

Rengeteget számít az, hogy hogyan viszonyul az ápolónő a páciensekhez, sajnos találkoztunk már az ellentéttel is :(

21: Nincs mit köszönni, ez számomra természetes. Sajnos tényleg bőven vannak olyanok a szakmánkban akik egyáltalán nem valók még egészséges emberek közelébe sem, de hát..

Estig tudnék mesélni a két végletről amiket megtapasztaltam.

Én mindegyik ápoltamra szeretettel gondolok vissza, pedig volt jó pár “nehéz eset” akiktől kikészült a fél osztály, de azt kell, hogy mondjam megértem. Valószínűleg az ő helyzetében, az ő fájdalmait átélve én sem lettem volna 110% vattacukor és csillámpor. Az esetek többségében persze amint helyre jöttek a stílusuk is merőben megváltozott (jó irányban) :)

Őszintén szólva, engem mások véleménye ilyesmiben sosem befolyásolt, ha téged igen, akkor annyira azért mégse volt nagy álmod.

Mondjuk ezt az irigykedös szöveget nem értem itt a kommentekben, szerintem nem irigy a családja, a légiutaskisérő pont nem egy olyan munka, amire hú, de irigykedni szoktak, én pl. biztos nem lennék az, más dolog, hogy nem is szoktam elmondani a véleményem ilyenek kapcsán, a családban is vannak pályaválasztás előtt álló gyerekek, nem mondok semmit nekik, mert az ő dolguk. Ha az én gyerekm lenne, lehet elmondanám az aggályaimat, de ennyi.

#28

Bármilyen munkahelyen meg lehet halni. Még itt az irodában is megcsaphat az áram.

Nagyobb eséllyel csapja el a kérdezőt egy autó, minthogy lezuhanjon egy repülő, amin dolgozik.

Ennyi erővel a lakást se hagyjam el? :)