Felhívjam az anyósomat két év után, vagy ne törődjek vele?
Két éve nem látogatja a fiát(férjem)és az unokáit.Gyakorlatilag nem is tekinti őket az unokáinak.Mivel a párom elvált ember,engem nem fogadott el a családja és valószínűleg ezért is nem jönnek hozzánk.
Az én szüleim meghaltak,így tudom,hogy mennyire tud hiányozni az apa és anya,tudom,hogy őrlődik a férjem is.Ő makacs és büszke ember,azt mondja,ha minket nem szeret és fogadnak el a szülei,ő sem kíváncsi rájuk.De tudom,hogy ez neki fáj.Mivel idős emberek az anyósomék,gondoltam megpróbálok beszélni velük először telefonon,hogy üljünk le és ismerjük meg egymást.Talán át is hívnám őket vendégségbe,vagy megkérdezném,átmehetünk-e mi?
A sógoromék is itt laknak a mi falunkban,hozzájuk járnak az anyósomék.A legkisebb unokáját még nem is látta.
Mit mondjak neki a telefonba,hogy érezze,hogy nem haragszom és szüksége van a fiának is rá és az unokáinak is.Olyan rossz,amikor a kislányom(nagyobbik)kérdezi,hogy neki hol a mamája?Szeretném,ha kibékülnénk,összejárnánk és elfogadnának minket!Mit mondjak neki a telefonba,hogy érezze,hogy nem haragszom és szüksége van a fiának is rá és az unokáinak is rá?
Egyáltalán felhívjam?Mit tanácsoltok?Nem is ismerjük egymást...szinte csak látásból.
Mond azt h ha nem ismérted akkor a fiáért és az unokéjáért vágjatok jó képet egymáshoz. egy próbát megér.
Sztem ha felhívod akkor látja h neked fontos a gyermeke boldogsága,és ha ahoz az kell h találkoznotok kelljen,akkor képes vagy elviselni,biztos h átmegy majd hozzátok
Szerintem pont azt mondd, amit ide leírtál. (Az unokájuk érdeklődik, a férjed ugyan büszke, de bántja, hogy nem tartják a kapcsolatot, stb...)
Részedről nagyon nagy gesztus lenne, balgák ha nem élnek a lehetőséggel.
Hívd fel! Semmit sem veszíthettek, ennél rosszabb nem lehet a helyzet! És talán egy boldog újrakezdés válik belőle! :D
Nem véletlenül van az eszedben, talán végre megérett az idő a cselekvésre.
Köszönöm a válaszokat,de tényleg:)
Felhívtam:)
Már a párom is tudja,ő kapásból azt mondta,hogy őrült vagyok,de nevetett és tudom,hogy örül neki:)
Áthívtam őket,de nem tudnak jönni a mindenszentek miatt...mondtam neki,hogy semmi gond,átmehetünk-e mi?Azt mondta,hogy igen:)
A hangja alapján meglepődött,nem kapott szikrát,de remélem örül,hogy végre találkozhat az unokáival és a fiával.Bár külön nem kérdezte meg,hogy mi van a picikkel,de én megkérdeztem,hogy ők jól vannak-e?
Nagyon hamar lerázott,lehet a megdöbbenéstől,vagy nem tudom...nem ismerem.Talán most lesz rá lehetőség:)
Bízom benne:)
Ha nagyon nem gurul a szekér ne erőltesd! Az első lépést megtetted. Rajtuk is áll a kapcsolat. Legyél természetes.
Neked ott a gyerekek és a férjed, akivel kívánok sok boldogságot.
Sziasztok!
Ígéretemhez híven,megírom röviden mi is volt.
Természetesen elmentünk és vittünk bon-bont,apósomnak pedig egy üveg bort a kedvencéből:)
Egyértelmű,hogy a picink félt az anyóstól,de a papával olyan aranyosan eljátszott,érdekes.Azt ígérték,majd ők is jönnek,de nálunk nem jártak.A sógoroméknál voltak tegnapelőtt,láttuk is őket.Szóval...nem tudom.
A párom tele van indulattal és csalódott,bár ő nem fűzött nagy reményt ehhez az egészhez.
Az anyósom azt mondta,hogy már nem tartja a kapcsolatot a volt menyével,bár nem kérdeztük.Mit ad Isten!Csengett a telefon:)
A volt menye hívta,átszeretett volna jönni hozzájuk.Akkor,hogy is van?Ha nem tartják a kapcsolatot,minek is jár hozzájuk?Mindegy is.
Azt tudom és látom(párom pláne),hogy soha nem lesz őszinte ez a dolog.
Ha ők komolyan gondolták,hogy jönnek majd hozzánk,akkor most miért nem tették meg,amikor a sógoroméknál jártak?
Ez van.A kislányom(nagyobbik 5 éves),nagyon boldogan készíti a rajzokat,hogy a mamájának adja.Ez is érdekes volt,mert egy csokit kapott,de puszit nem:S
Nem is beszélgetett vele a mamája,apósom meg játszott velük.Olyan jó volt látni.Szóval anyósomat nem tudom hova tenni...ez van.Betartjuk a távolságot,nincsen és nem is lesz részemről bizalom.Kíváncsi vagyok,hogy mi lesz a folytatása történetünknek.
Sziasztok!
Köszi, hogy leírtad a fejleményeket.
Legalább a papa normális volt, ez is valami. Ti megtettétek az első lépést, sajnálom, hogy nem teljes a siker.
Ha anyós otthon a főnök, akkor valószínűleg nem nagyon változik majd semmi, bár jön ugye a Mikulás, karácsony, hátha legalább akkor meglátogatnak benneteket.
Azt szokták mondani, hogy ami nem megy, ne erőltessük, de esetleg még azt tudjátok megtenni, hogy meghívjátok őket egy fix napon, pl. ebédre. Ha készülsz, csak nem teszik meg, hogy nem mennek el. (Én ha próbálkoznék csak a gyerekek miatt tenném, mert írtad, hogy a nagyobb mennyire vágyik a nagyszülőkre.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!