Miért ekkora gond, hogy nem kedvelem a sógornőmet?

Anyósom, apósom, de már a férjem is sokat cseszegett azzal, hogy jöjjek ki jobban a sógornőmmel. Nincs köztünk harag, de nem kedvelem, nem szoktunk beszélgetni. Teljesen más fajta emberek vagyunk, közös témánk sincs, érdeklődési kör meg pláne. Nevezzetek felszínesnek (sokszor megkapom), de én nem tudom kedvelni azokat az embereket, akik önhibájukból elhíznak, nem érzem jól magam a társaságukban, és Ő pont ilyen. Igénytelennek és lustának tartom, mégis miről beszélgessek vele, a snickersről? Bennem már gyerekkorom óta van egy ilyen érzés, hogy nem érzem jól magam kövér emberek mellett, nem tudom mi az oka. A férjem szerint Ő nyit felém, de elutasító vagyok, és nem akar ebből konfliktust a tesójával és a szüleivel. Közben nekem abszolút nem szimpatikus a nő, 4 éve jól elvagyunk így, hogy max.köszönünk egymásnak, miért kellene ezt erőltetni? Sosem leszünk jóban, biztos vannak dolgok, amiket Ő nem kedvel bennem, miért kellene megjátszanunk magunkat? Mindketten babát várunk, a család folyton jön azzal, hogy miért nem programozunk együtt meg majd, de jó lesz a gyerekeknek együtt felnőni, én meg csak forgatom a szemem, hogy miért kell ezt így erőltetni. Hol van az kőbevésve, hogy mert a férjeink jó testvérek nekünk is jóban kellene lennünk? Lehet a hormonok miatt, de már kivagyok, hogy folyton ezt hallgatom.