Mit tennétek ebbe a helyzetbe?

Ja, és a gyerek mit szólna, ha ő nem vihetné a feleségét az anyjához?

Bmeg, felnőtt emberekről van szó.

Először azt hittem, 6éves .de felnőtt, és családja van, ne szórakozzunk már.

Kirepült, van saját életed. Majd ha komolyabb lesz a kapcsolat, megbarátkozik vele.

Miért kellene összehaverkodnia egy számára idegen pasival, úgy, hogy féléve vagytok együtt?

Bocs, ez nekem nem világos.

Nem kell összehaverkodni, de azért ennyi idősen (28) meg lehet érteni, hogy: 1) a szüleim párkapcsolati gondjai nem az én gondjaim;

2) attól, hogy a szüleim nem tudnak együtt élni, mással még boldogok lehetnek és jár is nekik.

Ennek mentén elég lenne annyi, hogy egyszerűen csak úgy közelít a fiad az új párodhoz, mint felnőtt a felnőtthöz.

De ha már így alakult: ha a párod valóban olyan, ahogyan leírod, inkább vele beszélnék erről. Valószínűleg megértő lesz most, de az tény, hogy ez nem mehet így az örökkévalóságig. A fiaddal érdemes beszélni arról, hogy mitől tart valójában? Hogy mondjuk az unokád "összezavarodik", hogy innentől "2 papa" lesz? Lehet valami ilyesmi van, inkább ezt nem tudja kezelni/erre nincs felkészülve ő?

Bocsi, de én nem értem, minek kéne odacipelni a pasidat. Mégis mi köze a gyerekedhez? Semmi. Még ha együtt élnétek, akkor esetleg, de akkor is feleslegesnek látom.

Nekem elváltak a szüleim. Anyámnak van pasija (évek óta), de nem élnek együtt. Minek pofátlankodna oda jópofizni, ha én meglátogatom anyámat vagy együtt programozunk? Semmi köze hozzá. Találkozunk húsvétkor meg karácsonykor a vendégjárásnál és kész. Ezen felül nekünk nincs közünk egymáshoz, hogy ő anyám pasija, pislognék is nagyokat, hogyha csak random át akarná cipelni hozzánk.

(Ugyanígy anyám se akaszkodik a pasi felnőtt gyerekeire, sőt, tán egyszer ha találkoztak az évek alatt. Semmi közük egymáshoz.)

Nekem furcsa volt olvasni a 18-as választ.

Édesanyámnak van egy párja évek óta, de nem élnek együtt. Nekem személy szerint nincs ellenvetésem, ha amikor meglátogatom anyukámat, akkor a párja is ott van/benéz hozzánk. Nekem az is rendben van, ha együtt csinálunk programot - azért, mert ő az én anyukám életének a része ugyanúgy, ahogyan én és a testvérem. Nem kérhetek tőle ilyet, hogy a párja ne jöjjön/ne legyen ott. Édesanyám figyelmes, mindig megkérdezi, hogy a párja is jöhet-e, de nekem ez természetes, hogy pl. egy családi vacsorán ő is részt vesz. Megmondom az őszintét, nem állunk túl közel egymáshoz, de amíg azt látom, hogy anyukám boldog, a párja jó hozzá, minket is szeretettel fogad... Egy rossz szavam nem lehet rá, nem zárnám őt ki. Neki az hogy esne...? Vagy anyukámnak. Én ezen gondolkoznék el, ha helyzet van.

(Ez az én meglátásom, mindenki másét 100%-ig elfogadom, senkit nem akarok meggyőzni! :-))