Féltékeny vagyok, mert mások már révbe értek. Nagyon szánalmas vagyok?

Anyukám 36 évesen találta meg az igazit, és engem 40 évesen szült.

Remélem ez jobb kedvre derít :D

A mai világban a egyre inkább 30 felett szülnek a nők. Minek sietni? Inkább tanulj és próbálj ki mindent amit gyerekkel később nem tudsz, mert nem lesz időd rá. Én is anno erőltettem magamnak egy kapcsolatot hogy 20 évesen végre legyen valakim 4 év lett belőle de megbántam, hogy nem vártam inkább. Nem volt elég önbizalmam és utólag rájöttem, hogy bárkinek bármikor lehet társa, kisugárzás kérdése az egész. Ne irigykedj hanem tervezd el, hogy neked jobb pasid lesz, majd amikor jönnek a házassági problémáikkal. A

Akkor majd örülsz, hogy neked ilyenek még nincsenek.

megértelek, én is így vagyok, csak annyi, hogy nekem évek óta van barátom mése haladunk sehova, se eljegyzés, se összeköltözés, se semmi. GYereket mondjuk még nem szertnék, mert még tanulok, de nagyon irigylem azokat, aki pár hónap után összeköltöznek, pár év után összeházasodnak. Mi már lassan 5 éve vagyunk együtt és még midnig semmi, nem haldunk semmerre. Kezdek belefáradni. Énnél még akkoris boldogabb lennék talán, ha nem lenne barátom, legalább szamíthatnék arra, hogy jön valaki, aki annyira fog szeretni, hogy velem akar élni. így meg csak tengődök, egy rossz kapcsolatban, amiből nincs erőm kiszállni. És baromira irigylek midnenkit, aki boldog, szerelmes, készül a közös életre.

Nem vagy szánalmas, ezek természetes emberi érzések, aki nem ezt modnja, az hazudik. Fel a fejjel!

Egyáltalán ne bánd, hogy nem egyszerre szülsz a barátnőiddel. Nem sok barátság éli túl az anyukák vetélkedését, hogy kinek ült előbb a gyereke, kinek eszik többet, ki vett drágább babakocsit, stb. (ez csak egy praktikus ok)

Tényleg fiatal vagy még, ha 25 körül szülsz, még akkor is fiatal anyuka leszel. Inkább szülj 30 évesen az igazinak, mint 22 évesen valakinek, akiről néhány év múlva kiderül, hogy mégsem ő a nagy ő.

Megértelek :( nem továbbszomorítani akarlak, de nekem is az életemet jelenti a kislányom. Most 7 hetes a kicsike és egyáltalán nem bántam meg, hogy ilyen fiatalon szültem. Nagyon jó az érzelmi és anyagi hátterünk is. Attól mert fiatal vagyok, még nem jelenti azt, hogy biztos ott fog hagyni a férjem vagy a semmire vállaltunk gyereket. Ez nagy hülyeség. Viszont mindenképpen meg kell várni azt a valakit aki tényleg hozzád való. Ne siettesd, eljön csak tartsd nyitva a szemed!:)

22/L

Nem vagy szánalmas egyáltalán.

Nekem ugyanezek az érzéseim voltak, mikor a családban már szinte minden hasonló korúnak volt gyereke rajtam kívül, pedig nagyon szerettem volna. Csak éppen akkor már 5 éve volt barátom. Annyira központú témává vált a dolog, hogy az lett a vége, hogy szakítottunk.:-S

(Fél évet voltunk külön, aztán összejöttünk, közben megszületett a várva várt baba (egy kislány, aki most 1 éves).

Barátot mindenképp nálad idősebbet, érett felfogásút keress, akivel tervezhettek közös jövőt, és hasonlóan képzeli az életét. Neked is összejön, hidd el:-)

A válasz írója 75%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 21:03

Mintha engem írtál volna le 2 és fél évvel ezelőtt...:-S

23 éves vagyok, van barátom, de néha én is érzek hasonlóképp (pl. a babásokkal kapcsolatban), mégsincs bennem keserűség, mert mindig próbáltam pozitívan hozzáállni szituációkhoz, helyzetekhez...

Ezt olvasd el, és máris jobb kedvre derülsz :)

[link]