Legszívesebben hátat fordítanék az egész életemnek - van, aki megtette és nem bánta meg?

Gyűlölöm az életem.

Mindent logikusan csinálok, relatíve sikeres is vagyok, van házastársam, saját házam, félretett pénzem.

De egyszerűen utálom az egészet. Nem szeretem a családomat ( értsd: felmenők), érzem, hogy ők sem szeretnek, mert nem értenek.

A házastársammal már rég nincs se szerelem, se szex. Nem bízom benne, mert ha a gyengeség leghalványabb jelét mutatom, konkrétan még jobban belém rúg. Elmondani neki semmit sem merek, csak visszaél vele. Hogy miért vagyok vele? Mert gyáva vagyok és megalkuvó, és szeretném hinni, hogy egyszer még olyan lesz, mint régen... mert akkor jó volt. De nem lesz olyan. Tudom. Meg benne van az is, hogy félek, soha senki másnak sem fogok "kelleni".

Az egyetlen jó dolog az életemben a háziállatom.

Néha felmerül bennem, hogy

csak elmegyek. Összepakolok egy táskányi cuccot, az állataimat, és eltűnök, új életet kezdek, és soha többet nem jövök ide vissza. Gyerekem nincs, mielőtt valaki kérdezné.

Valaki megtette már ezt? Van, aki megtette és nem bánta meg?

Én félek, hogy megbánnám, mert tudom, hogy nem észszerű, és mindent a nulláról kellene kezdenem.

(Kérlek, ne azzal gyertek, hogy én milyen gyáva meg szerencsétlen vagyok, mert ezt már tudom, és nem leszek előrébb vele.)