Hogy lehet az embernek élete során több szerelme is?

Én mindegyik nőt imádtam, akikkel együtt voltam, de nekem mindig a legutolsó kapcsolat az, amelyik a „tökéletes”.

Pld, most a legutóbbi párkapcsolatom volt az, amelyet a legtökéletesebbnek tartottam, és tartok. (pár ért véget, és egyben a leghosszabb együtt élés is volt).

Most, hogy egyedül vagyok, én sem hiszem, hogy lesz társam és pár kapcsolatom, csak remélem, hogy az élet ismét rám cáfol. És akkor megint kiderül, hogy van még jobb!

39/F

Szia. Én 25 évesen találkoztam a párommal és ő volt az első szerelmem. Most 33 vagyok, és még mindig őt szeretem. Viszont a házasságunk másfél éve megromlott, és képtelenek vagyunk szakítani. A vége mindig az hogy egyikünk sem tudna mással élni, de együtt is szenvedünk.

Vele megtapasztaltam a tökéletes szerelmet, a lángolást, a barátságot....és most a hihetetlen fájdalmat is. Szerintem ez lelki alkat kérdése. Vannak akik egy szerelemre vannak beprogramozva. Lehet hogy össze tudnék jönni mással, de ugyanezt még egyszer megélni...

Én is gyakran rácsodálkozom azokra, akik havonta "halálosan" szerelmesek tudnak lenni, hatalmas drámázások közepette szakítanak, majd megint újra jön az őrült lángolás, de már más iránt. Azt hittem, én is csak egy férfit fogok tudni igazán szeretni, azt hittem, nekem csak egy másik felem van, aztán sajnos a kapcsolat elromlott, felemésztettük egymást. Két évtized vált köddé. A válás után évekig csak lézengtem egyik kapcsolatból a másikba, senkit nem tudtam közel engedni magamhoz, megszeretni, míg egyszer csak jött valaki 5 év után, akivel a megismerés pillanatában azt éreztem, dolgunk lesz egymással, összetartozunk. Nem hittem, hogy még egyszer érezhetek hasonlót, mint az elsőnél. A jelenlegi páromat egészen másképp szeretem, mint anno a férjemet. Teljesen más ez az érzés. Nem olyan vad, nem annyira szenvedélyes ez a kapcsolat, de sokkal harmonikusabb, bensőségesebb.

Remélem, 3. már nem lesz...