Albérletet kapnánk?⅕

Aki annyira sajnálja őket, fogadja be,az elkövetkező időben születendő még plusz két gyerekével együtt.

Gyereket csinálni ész nélkül, ez amit tudnak.

A gyerekeknek a legjob egy gyerekotthon, ott sem látnak rosszabbat, mint otthon. Szülők menjenek amerre látnak.

Jogos a Kérdező kérdése.

Az hogy az állam nem tud lakhatást nyújtani egy héttagú családnak szükség esetén, az nonszensz. Ez nem csak emberségességi szempontból lenne fontos, de egyszerűan katonai, logisztikai szempontból is képtelenség, ha egy állam a néplakhatás ügyét ennyire kilöki a ,,szabad'',,piacra'' (= lakhatási fasizmus). Ez nemcsak embertelen, de katasztrófavédelmi és háborús, állambiztonsági okok miatt is egy képtelen helyzet.

Jogos a Kérdező kérdése. Nincs jövője az országnak anélkül, hogy megértenénk, mennyire mélyen van beleivódva a családon belüli erőszak a társadalom egész szövetébe, részben bántalmazás, részben alkoholizmus formájában. Mi csodálkozunk azon a tv előtt, hogy egyes afrikai országok egész GDP-je elmegy az AIDS elleni küzdelemre (dél afrika egyes országaiban a felnőtt lakosság 40%- AIDS-es), de valójában Magyaroszág is teljesen hasonló társadalmi csapdában van, csak Magyaroszágon nem az AIDS, hanem a családon belüli erőszak rejtett formái képezik ezt a láthatatlan társadalmi csapdát, amit az 1990 óta létező lakhatási fasizmus tovább súlyosbít. Valamiféle NDK-szintű Wohnkomplex-programra lenne szükség, masszivan, évi 150 ezer számra ütemtervben épített néplakás-építési és kiosztási tervekkel. Ma az ország szétszagatottabb állapotban van társadalmi szempontból, mit az NDK 1985-ben volt.

Jó ötlet, és ha ezt összekötjük a családon belüli erőszak bűvös körének megtörésével, akkor még működhet is a dolog. Valószínűleg mindenképp lesz egy nemzedéknyi átfutás idő, de ez általában is jellemző a társadalmi deadlockokra. Még mindig jobb, mint a piac láthatatlan bölcs kezében bízni, mint 1990-ben. Már akkor is látszott, hogy a sérülékeny rétegek eldobása, feláldozása csak valamiféle NER- társadalomnak ágyaz meg, deadlockot a piac magától nem tud kiakasztani.

A kérdés szempontjából pedig, egyéni szinten most szerintem a legfontosabb talán egy jó tanácsadó, szakember keresése lehetne. Szerintem sok minden múlik azon is, pontosan mi a helyzet (a ház az apáé-e teljesen, milyen az apa helyzete pontosan, aggressziv-e, van-e belátása?). Vannak-e rokonok még, akik hathatnak az apára? Milyen a környezet, kisváros-e, falu-e, vannak-e lehetőségek? Milyen nagyszülők, egyéb rokonok vannak.

Sajnos nem ismerem az országot, magam is igen elszigetelten élek, így komoly tudáshiányom van még az átlagemerekhez képest is. A kérdésedben tanácsadás kérését javaslom (szakemberektől), de személyes tapasztalatom csak egy van:

[link]

Itt névtelenül, ingyen is lehet emailben, telefons segítségt kérni. Énnekem két élményem van ezzel a szervezettel kapcsolatban, és két esetben kértem segítséget, egyszer 2010, egyszer meg 2018 körül. A telefont nem próbáltam, emailben kértem mindkét alkalommal tanácsot. tapasztalatom, hogy elég gyorsan, pár nap alatt válaszolnak az emailre. A válaszok persze elsősorban inkább kapcsolati tanácsok lesznek (vagyis segithetnek abban hogy megmindják kikhez lehet fordulni, ebben sokszor elég konrétak is tudnak lenni, vannak ötletik amik pl. nekem nem jutottak eszembe a saját ügyeimben annak idején). Tanácsokon túlmenő konrét fizikai segítséget azthiszem inkább csak nagyon konkrét veszélyhelyzetek bizonyos eseteiben adnak,de ezekről nincs személyes tapasztalatom.

A családsegítőről, ilyesmikről azért nem akarok most írni, mert egyrészt nekem nincs tapasztalatom e téren, sőt ezeket valószínűleg jobban is ismered nálam.

Így ünnepek tájékán jócskán megszaporodtak a hasonló segítségkérések. Idén én is igyekeztem több családnak segíteni - csomagokat küldtem nekik, és bizony azt látom hogy sok-sok család nagy bajban van, de csak kevesen vannak akik önhibájukon kívül kerültek rossz helyzetükbe. Próbálom megérteni pl. hogy egy rossz kapcsolatban miért szülnek továbbra is gyerekeket az asszonyok. Miért kell még több lelket kitenni a rossznak ha már eddig sem volt jó. Nem akarok áldozathibáztató lenni, de sokszor könnyebb lenne megelőzni mint kezelni a bajt.

Mindenesetre kívánom hogy legyen erőd és segítséged.