Ismersz2 olyan esetet, mikor az egyik testvér a párjával befurakodott a közös családi ingatlanba? Hogyan történt? Szülők miért hagyják neki?

A nővérem nem költözött el otthonról sosem. Még akkor, amikor még anyánk élt, odaköltözött a párja, akit anyám rettenetesen utált, mert lusta és trehány, ráadásul rendszeresen ezt azt el is adott anyám vagy nővérem tudta nélkül, pedig ő úgy költözött be, hogy csak pár ruhát vitt, minden más a miénk volt. Anyám egyik napról a másikra halt meg, a nővérem meg a párja onnantól úgy kezeltek mindent, hogy az az övék, jogosan jár nekik, mert ők ápolták anyánkat, ami nem igaz, mert nem szorult ápolásra, mielőtt rosszul lett, aznap még pl dolgozott. Utána engem be se engedtek a házba, a saját cuccaimért sem. Albérletben éltem akkor, az volt a kifogás, ha addig megvoltam ez vagy az nélkül, nem is kell az igazán. Nagybátyámmal tudtam kétszer bejutni, de akkor már olyan koszban éltek, hogy a gyomrom felfordult. Bent tartottak két-három macskát, mindenütt macskasz*r meg macskahúgy, elmosogatva semmi, a földön ruhák szétgórva, a fürdőszoba meg szétverve, hogy "fel akarják újítani". A hagyaték után megegyeztünk, hogy kifizetnek a házból, de ugye csak az ingatlan értékét kaptam meg, se anyám bútoraiból, gépeiből egy forintot se. Azóta is ott élnek, vannak gyerekeik, de mint a legutolsó cgányputri, annyira lelakták, az egyik szomszéd csaj szerint még tűz is volt bent a szemetük miatt, ők oltogatták mindenféle vizet locsolva, úgyhogy már nem sokáig lesz lakható, főleg nem gyerekkel.

Azon túl, hogy anyagilag ennyire átvágtak, az fáj, hogy volt egy tök szép ház, amit anyánk erőn felül tartott rendben, de így az enyészeté lesz nagyon hamar.