Szerintetek apa komplexusom van? (lent kifejtem)

egy ideje az idősebb férfiak jöttek be (en 17 vagyok, 35-45 kozotti ferfiak) de ezzel nem különösebben foglalkoztam. Mivel nem vagyok jól lelkileg és nem tudom ez miert van ez volt a lagkisebb gondom. Az osztályfőnököm (férfi) először azt hittem hogy tetszik , de rájöttem , hogy nem. Csupán figyel rám, kedves, segítőkész, viccelődik és latszik rajta hogy szívén viseli a sorsunk, érdeklődik irantunk. -Imádom, legjobb ofő.- És elkezdtem észrevenni, hogy apa mostanában rengeteg dolgozik, ha itthon van sem sokat beszélünk és sokszor olyan mintha itthon is főnök lenne. Nem mondom hogy nem szeret de nagyon leterhelt és úgy érzem régen jobb volt a kapcsolatunk. Aligha beszélhetünk, de az sem apa-lanya témák, hanem politika, tudomany stb. Ha mesélek neki van hogy nem valaszol, szerintem azért mert nem szeret a semmiről beszelni, de rosszul esik. Anyával ugyanolyan, de nem tudom velwm miért ilyen azt sem tudom mennyi idő lenne az ,,egeszsegesz,, idő amit naponta legalább beszélgetéssel kellene vele toltenem. ugy erzem ez nem jó viszony, faj kimondani de ugy tunik mintha nem lányaként kezelne. Inkabb anyaval olyan mint egy családtag.

Lehet az hogy ofomben latok apai vonásokat, ezert szeretnék vele sokat beszelni, és vagyom arra hogy figyelmwt kapjak?

Illetve ez tényleg nem jó, vagy csak én látok bele sokat?