Halt már meg közeli hozzátartozótok? Mit csináltatok, hogy ne fájjon annyira?

Létezik. Nem ugyanazok a szakaszai, mint a gyásznak, mert az nem egy különálló valami, hanem a gyászfolyamat kezdete. A halál szükségszerű bekövetkezésével való számolás, felkészülés arra, hogy milyen lesz utána.

Miért 0%-os a leghasznosabb, személyes tapasztalatom alapuló válasz, ami nekem többször is bevált? (23-as számú válasz, a felejtésre törekvésről.)

Mert konkrétan az a legrosszabb taktika. Elnyomni az érzéseket ami egyszercsak robban mint egy bomba.

Ha neked bevált, 23-as, akkor te a különleges kivétel vagy. Ketten is kommentáltuk: az érzések elnyomása odavezet, hogy egy teljesen váratlan pillanatban fog kitörni. Mondjuk egy következő veszteséghez hozzáadódik. A rossz érzésektől nem kell elmenekülni, az is az élet része. Meg kell élni őket és megdolgozni lassan.

A nagymamám halálakor 8 éves voltam és kiborultam. A nagypapám akkor halt meg, amikor terhes voltam, azt is rosszul viseltem. Apukám halálát el se akartam hinni, pedig én szaladtam át a szüleimhez, amikor Anyu szólt, hogy baj van. Én zártam le a szemét, az orvos is velem beszélt, mert Anyu csak ott ült magába roskadtan. Mégis nehéz volt felfogni, hogy nincs többé. Anyukám is elment néhány év múlva. Engem nagyon megvisel, ha meghal valaki. De az élet megy tovább, a felnőtt gyerekeim is tudják, hogy nehezen dolgozom fel a szeretteim halálát, de beszélünk róluk, bennünk élnek tovább.Így mégis jobb, mintha tabu lenne.

Engem érdekelne privátban a kívánság, és hogy miért nem teljesíthető.