Hogyan mondjam meg, hogy a második gyereknek nem szeretnék a keresztanyja lenni?

1. Ha felkér, közlöd, amit a többiek tanácsolták, hogy neked egy keresztgyerek elég. Kapjon más is lehetőséget a családban.

2. Nem muszáj ajándékozni, elég valami nagyon jelképes dolog, ne hagyd, hogy kívánságlistákkal bombázzon. A másik gyereknek meg veszel valami még jelképesebb dolgot.

3. Ha a dolog átmegy követelőzésbe, akkor szép lassan meglazítod a kapcsolatot, aztán lassan megszakítod a barátságot (ha az ő részéről már nem barátság többé hanem kihasználás).

Én a testvérem lányának vagyok a keresztapja. A családi cirkusz elkerülése érdekében vállaltam el. A keresztelőjére kapott egy klasszik nyakláncot, azóta viszont egy tábla csokit se, mert nem látogatjuk egymást. Amikor sógornő pajti kezdte az egész pereputtyot ellenem fordítani, mivel se szülinapra, se semmi hasonló baromságra nem kapott ajándékot, közöltem vele(nagy katolikusok) hogy a keresztszülőség nem az anyagiakról meg a kapzsiságról szól, hanem a vallási útmutatásról és nevelésről, ez lenne a dolgom, de mivel nagyon jól tudta, amikor fel is kért, hogy ateista vagyok, ezért ezt én elvből nem vagyok hajlandó biztosítani.

Beszopta, azt hitte, hogy mivel van pénzem, officiell szingli vagyok(nem tudják h meleg vagyok és van pasim), majd biztos minden szirszart megveszek. Volt vagy 3-4 éve, hogy gyerekbútor kellett a kislánynak, anyámon keresztül üzengetett, meg küldött egy online boltos linket, hogy akkor ezt kéne megvennem. Megláttam az árát, azt hittem valagra ülök. Nyilván nemet mondtam.

Meg kell tanulni nemet mondani. Már így utólag én is bánom, hogy nem vállaltam be a családi grand megsértődést, bár már vagy 2 éve nem zaklattak semmivel aminek a megvásárlását tőlem várnák el, szóval a 'nem' bevált.

Igen tudom, hogy getszi vagyok amiért nem halmozom el ajándékokkal, holott bőven megtehetném, de a mi családunkban sose volt divat az ajándékozás, ha valamit kaptunk is nagyon kényelmetlenül éreztük magunkat, mai napig a hidegrázás jön rám, ha ajándékot kapok, ezért én se ajándékozok senkinek semmit.

Már az első alkalommal nem lett volna szabad elvállalni. Az első gyermekért már felelősek vagytok.

Ha sem ti, sem a szülők nem vagytok vallásosak, akkor pedig kollektíven fejezzétek be ezt a keresztszülős-bohóckodást. A keresztszülő nem ajándék automata, teljesen más feladata van. Aki ezt nem tartja, az minek kezd bele egyáltalán? "Mert így szokás?"