Családon belül mennyit kedveskedtek egymásnak, tesztek olyat, ami a másiknak jól esik? Túlzásba vinném?
Az anyám szerint én borzasztóan elkényeztetem a páromat, ne hagyjam, hogy ennyire hozzászokjon a jóhoz és ne vegyen mindent természetesnek...
Az egész onnan "robbant", hogy mamámhoz elmentem fügét szedni. Anyukám ott volt pont, kérdezte, minek annyi. Mondtam, hogy csinálok belőle lekvárt, meg pizzát, mert a barátom kedvence a fügés kecskesajtos pizza, és hát ez nem sok helyen jön szembe velünk az étlapon... :D
Erre elkezdte mondani, hogy nehogy már a kánikulában én bekapcsoljam a sütőt, hát legyen már eszem, biztos megvan ő pizza nélkül is, meg így mamának nem fog maradni (mama utálja a fügét, általában az összes termés lehullik és ott rohad el, vagy a madarak eszik).
És utána elkezdte mondani, hogy neki ez mennyire nem szimpatikus, hogy én így kiszolgálom a barátomat, most is a fát mászom ahelyett, hogy pihennék és ő már mióta ki van borulva attól, ahogy mi élünk, csak sosem mondta. Kérdeztem, mitől?
Erre annyira nevetséges indokokat sorolt fel, hogy én a barátomat kocsival hordom dolgozni, ennek fordítva kéne lennie, neki kéne engem vinnie mindenhová. Igen, a saját autójával elviszem, hogy én mehessek jobbra-balra a kocsijával, amíg ő dolgozik...
Vagy hogy miért én főzök minden nap... Mert a rendelős kaját utálom, hiába rendelek a kedvenc éttermünkből, kiszállítva sosem ugyanaz, mint helyben fogyasztva. Plusz akármennyire is állunk jól anyagilag, minden alkalmazásnál rendszerhasználati díj, kényelmi díj, kiszállítási díj és nekem ennyi kidobott pénzt nem ér meg semmilyen étel. Plusz szeretek is főzni, új recepteket próbálgatni. Valamint, ha a párom itthon van, akkor vagy a vacsit, vagy az ebédet ő főzi.
De a párom jelenleg rezidensként dolgozik, nagy rajta a felelősség, rengeteget dolgozik, havi 5-6 ügyelettel.
Szereti, imádja a munkáját, de látom rajta, hogy fáradt. Így nekem nem esik nehezemre megsütni a kedvencét vagy kedveskedni neki valami aprósággal. Például, hogy a kedvenc itala várja a hűtőben vagy ha van pár nap nyugi, meglepem egy kisebb utazással, esetleg mondja, hogy ki kéne takarítani, le kéne mosni már a kocsiját, de semmi kedve hozzá, akkor én azt megcsinálom.
Ráadásul anyagilag is számíthatok rá, a közös életünk költségei 70-30%-ban oszlanak meg, és nem én fizetem a többet...
Így, a jelenlegi felállásban nekem nem lenne szívem azt mondani, mikor hazaesik hulla fáradtan, hogy kaja az nincs, egyen, amit talál, de siessen, mert utána még várja a házimunka, mert szigorúan fele-fele megosztásban élhetünk itthon.
válasza:
válasza:Ahogy leírod, úgy tűnik, visszafelé is megkapod a kedveskedéseket, amiket adsz. De anyukád csak azt látja, hogy mint egy jóságos dzsinn, rohansz még a kimondatlan kívánságokat is teljesíteni, és attól tart, a párodnál elvárás a seggnyalás, ami ha egyszer megszakad (meg fog szakadni, ha munkád lesz, és főleg, ha gyereketek lesz), akkor nem felveszi majd a tempót, hanem sértett és ingerült lesz, és tönkremegy a kapcsolat. Lehet, hogy anyád átment ilyen tapasztalaton, mint sokan mások is, ezért pánikol be már a vélt vagy valós jelektől is.
Azért tényleg ne ess át a ló túloldalára. Ha évekig te végzel el szinte mindent, mert most ráérsz, akkor néhány év múlva könnyen azon kapod magad, hogy melóból hazaérve rendszeresen lefekvésig tolod a "második műszakot", és biztosítod, hogy a férjednek még mindig járjon az a pár óra pihenés, ami neked soha nincs, és ő észre sem veszi, sőt megsértődik, ha felrángatnád a kanapéról mosogatni.
Nem arról van szó, hogy ne kedveskedhetnél neki fügés pizzával, mert dehogynem. De csak te tudhatod (ha tudod), hogy a sima élet minimális terhét is átvéve túlkíméled-e őt vagy sem.
válasza:Közelről látok ilyen családot. A feleség korábban kelt, hogy a korán induló férjnek reggelit csináljon. Aztán rendet rak, elmegy ő is dolgozni, délután csillog minden, kimozdulnak együtt és külön is, szép ház, szép feleség, boldog férj, szinte ideális a kép. Aztán megszületett a baba. A feleség nem tudott hajnalban kelni, mert alig aludt éjjel. A férj nyűgös, mert megszokta a friss reggelit. A feleség nap közben a babát gondozza, alig alszik, nem besütött hajjal várja haza a férjét, hanem lebukott pólóban és friss vacsora nélkül. A férj kiakad, hogy mire dolgozik ennyit, ha semmit se kap érte. Aztán
a feleség megszakad, hogy legyen 2-3 fogásos kaja, a baba is rendben legyen, de ő már nem tud ebédelni, mert nem marad ideje. Heti egyszer kér fél órát a kádban fekve pihenni. Apuka pedig pár perc után rohan be a babát lóbálva, hogy "Utánad ordít! Csinálj vele valamit!"
Fél év kellett, mire rájöttek, hogy az előző életük szélsőséges volt és nem fenntartható. Te is gondold át, hogy akarod-e ennyire beáldozni magad.
válasza: válasza: válasza:Ezzel egészen addig semmi baj, míg kölcsönös, VISZONT!
A baráti körben viszont látom, hogy a gyerekszületés után mekkora problémát okoz, hogy a nőnek "nincs ideje" naponta főzni, meg azt megcsinálni, ami addig kvázi természetes volt, és a pasas meg hőbörög ezen.
Meg alig segít a férj, ilyesmi, és amikor kérdezem a baátnőmet, miért, eddig segített?
- Ja, amúgy nem.
Ja, bmeg, akkor ne csodálkozz, hogy most sem teszi.
válasza:Ha nem fenntartható, akkor majd változtatnak - vagy nem.
Tudod, hányan NEM változtatnak, hanem jön az anyuka beleszakad mindenbe, vagy a pasi lelép a gyerek-nő mellől? Hajjaj...
Mint írtam, ha éppen én vagyok elhavazva valami miatt, akkor ez fordítva működik és ő főz, ő hozza ágyba a reggelit, ő rohangál mindenért. De most nekem nyári szünet van, a világ összes ideje az enyém kis túlzással... Nem (csak) azért főzök, hogy neki legyen mit enni, hanem mert ki nem állhatom a woltos, rendelős kajákat.
Vagy a takarításban heti 1x van segítségünk, amúgy a házimunkát beosztjuk kettőnk között. Utálom kivinni a szemetet, de ha éppen akkor lesz tele, mikor ő nincs itthon, várjak másnapig a büdös kukával a lakásban, mert az az ő dolga és én hozzá nem nyúlok?:D
Vagy a porszívózás az én feladatom, mióta megkaptam a "szerelemdarabot", napi kétszer használom is. De ha a barátom kiborít valamit, nem hagyja ott estig, amíg porszívózni nem kezdek, mondván, hogy a porszívózás nem az ő feladata.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!