Anyukám nem szeret? Vagy csak méregből mond ilyeneket?

Szerintem válassz egy megfelelő pillanatot - mondjuk , amikor anya nyugodt, nem ideges -, fogd meg a kezét, ültesd le és szép nyugodtan kérdezd meg, mit tehetnél azért, hogy vidámnak lásd és ne érezze, hogy a terhére vagy. Elmondhatod azt is, hogy szereted, meg esetleg azt, milyen jó lenne, ha időnként együtt játszanátok, tanulnátok, sétálnátok, stb.

Hátha ettől meglágyul "kedves" édesanyád. ELVÉGRE NEM TE KÉRTED AZT, HOGY MEGSZÜLETHESSÉL.

Bár, mi felnőttek azért erősen sejtjük, hogy mi az, ami hiányzik anyunak.

Az egyik legjobb barátnőmet is 17 évesen szülte sz anyja, és ott is vannak hasonló gondok...mindig elnyomta a lányát, szekálta, hogy van rajta pár kiló plusz, nem engedett neki semmit, nyáron, mikor elment dolgozni, rázárta a házat, és csak az az egy kulcs volt, de közben eljárt bulizni, egyszóval élte azt az életet, amit a lányának kellett volna. Sőt, mivel keresztanyum összejött a volt férjével, (azóta már 2 gyerek is van) évekre eltiltott, és csak akkor találkoztunk, mikor a mamájánál volt. A húgáról, aki a féltestvére, hónapokig azt hitte, hogy az unokatestvére, mert az anyja ezt mondta neki.Ő nem állt a sarkára, bár elment egyetemre, és csak ritkán kár haza, de ég és föld a különbség kettőnk között önállóság, talpraesettség terén.pedig korban csak napok vannak köztünk...

A lényeg, hogy ha hagyod, akkor jobb nem lesz, csak rosszabb.és Te fogod legjobban kárát látni, ezt kellene tudatosítani édesanyádban.Saját agának is rosszat tesz azzal, ha lelki roncsot csinál az egyetlen emberből, aki mellette van.