Ezzel tényleg rosszat mondtam? Nem akarok anyósékhoz költözni.
Van egy párom, ő még tanul, én dolgozok. Már nagyon el szeretnék költözni, és ameddig a párom tanul, addig másodállást is fogok vállalni, aztán ha dolgozik, akkor odaköltözik hozzám. Nem egy leányálom ennyit dolgozni, de ez van.
A párom idősebb tesója meg a felesége 6 évig éltek anyósékkal, tök jól megvoltak, amit el is hiszek.
Amikor szóba jött, hogy megyek albérletet nézni, akkor felajánlották, hogy költözhetek oda hozzájuk. TÉNYLEG nagyon aranyosak, kedvesek, jól kijövök velük, imádom őket, tisztelnek minket, de mondtam, hogy nem szeretnék odaköltözni, mert ha már költözésre adom a fejem, akkor sajátba tegyem, és mindegy, hogy albérletbe, mert legalább az a saját albérletem lesz, és nem kell a páromon kívül még plusz 2 emberhez igazodni, és nem 15 nm lesz a saját terünk. Elkezdték bizonygatni párom sógornőjéék, hogy mennyit félre tudtak tenni, és ne tömjük más zsebét, meg sokat félre fogunk tudni rakni, de hát ha 5 évvel számolok, az csak 6 millió, és az semmi egy normális házra, plusz azok alatt az évek alatt is megy a házaknak az ára felfelé.
A párom meg jól lecsheszett utána, hogy ez nem esett jól a szüleinek. De most mit kellett volna mondanom?
válasza: válasza:Meg kell vizsgalnod a kapcsolatot. Ugyanis elég durva érzelmi bántalmazas a párod részéről, hogy lecsesz, amikor te határt húztál.
Mikor még neked van emiatt lelkiismertfurdalásod, és itt kérdezel, megkérdőjelezed magad, az aggodalomra adhat okot. Nem szeret a párod.
válasza: válasza:Most akkor a barátnőd is akar költözni, vagy sem? Mert ez a két mondat üti egymást. Vagy majd titkolózik, hogy nem otthon lakik és éjszaka kimászik hozzád az ablakon??
"de mit beszéljek meg a párommal, amikor ez eleve ki volt zárva, meg már albérletbe készülünk?"
"A párom meg jól lecsheszett utána, hogy ez nem esett jól a szüleinek. De most mit kellett volna mondanom?"
A terv az, hogy én költözök egyenlőre albérletbe, ha találok egy elfogadható helyen, elfogadható árért lakást, és ha a párom is elkezd dolgozni, akkor majd hozzám költözik. Most még tanul, és csak pár hónapja vagyunk együtt, ezért várunk még az összeköltözéssel. Ezt megbeszéltük, nem fogunk mamahotelben élni.
Beszéltem a párommal és azért akadt ki, mert látszott a családtagjain, hogy nem tetszett nekik a megnyilvánulásom. Az anyjának meg az nem tetszett, hogy mondtam, hogy nem lenne privát életünk, csak 15 nm-es saját terünk. Mert hogy az anyja nemcsak hogy nem kopog, de be se jön a szobánkba, ami igaz is. De ők ezen nem gondolnak tovább, hogy oké, nem jönnek be, nem zavarnak minket, békén hagynak, de amint kilépünk onnan, már közös tér van, és nem az van, hogy akkor este 11-kor gondolok egyet, elmegyek fürdeni, mert az ő szobájuk mellett van a fürdő, hallják a vízcsobogást. Nem lehet szexelni a nappaliban, nem hívhatok át akárkit akármikor, sőt a mi szobákba sem lehet feltétlenül úgy szexelni, ahogy mi akarunk, mert az ciki, hogyha hallanak.
válasza:Bocs, de szerintem az nem élet, hogy egy szobában dekkoltok évekig és ennyi az életteretek. Se főzni, se mosni se fürödni, se sz.rni nem tudsz akkor amikor szeretnél.
Plusz amit te is mondtál: se vendégek se semmi.
válasza:"Beszéltem a párommal és azért akadt ki, mert látszott a családtagjain, hogy nem tetszett nekik a megnyilvánulásom."
A te megnyilvánulásod. Tehát ő még nem beszélt velük a terveitekről, és most nem támogatott, és nem állt ki amellett, amit már kb. megbeszéltetek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!