Hogyan reagáljam le azt, ha a családtagjaim szó szerint meg sem hallják, amit mondok, hiába kiabálok?
Nem tudom, és nem hiszem, hogy ilyen szinten és ennyire gyakran előfordulhat az, hogy valakit épp nem hallanak meg. Nem vagyok halk, sokszor 5-ször ismétlem meg amit mondok.
Példa:
Egy szobában vagyunk, beszélgetés megy.
Kérdezek valamit (nem közbeszólok, alapból senki sem beszélt), nincs válasz.
Újra, hangosabban felteszem a kérdést.
Nincs válasz!
Hangosan üvöltöm a testvérem nevét, hogy HaHOOOOO!! Nem hallod?
És akkor a válasz: tessék? Nem figyeltem…
Ez párszor nyilván előfordul mindenkivel, na de MINDIG? Nem 99%-ról beszélek, hanem abszolút 100%-ról!
Ha ők beszélgetnek, egyből meghalják egymást.
Betegesnek érzem, és őrülten sértőnek.
Nem vagyunk gyerekek, hiszas éveim végén vagyok, testvéreim harmincasok, illetve a szüleink.
Engem ez megőrjít, hogyan lehet ezt normálisan lereagálni?
Őszintén kérdezem, mert már ott tartok, hogy emiatt látni sem akarom őket, tényleg olyan mintha valami szellem lennék.
Amugy ez csak otthon fordul elő, munkahelyemen, más társaságban sohasem.
Emiatt is tudom, hogy nem arról van szó, hogy akaratlanul is halk lennék vagy ilyesmi…
Talán a te reakciódon is múlik. Nem hangerőben, hanem ha nem kapsz választ, akkor egy kicsit lehet noszogatni a kérdezettet. Anyud szerintem tesódra koncentrált, eleinte kettesben beszélgettek, megszólaltál, nem válaszolt, akkor egy anya , anya hogy adják? ot mondanék inkább, vagy a nővéremre váltanék. te tudod?
Szerintem magadra osztod ezt a mellékszereplő dolgot, és úgy is vesznek. Vagy vigyél saját témát, vagy kapcsolódj be hamarabb és intenzívebben.
Mondjuk engem sohase zavart az ilyesmi, mert szeretek inkább megfigyelő maradni az ilyen small talk szerű csevelyekben, és ha beszélek, inkább sztorizni szoktam.
Én rászoknék arra, hogy felerősített hangerővel (ami nem ugyanaz, mint a kiabálás) beszéljek velük. Tehát olyan hangosan, hogy egyszerűen zavaró legyen neki, hogy még egyszer hallja. Adott esetben közel is lépnék az illetőhöz és közvetlen közelről az arcába mondanám jó hangosan a kérdést.
Tehát olyan szituációt teremtenék, hogy semmiképp se akarjon kitérni a válaszadás elől.
Próbáld meg felhozni ezt a témát a család több tagja előtt (nem kell mindenkinek jelen lennie), de semmiképp se evés közben, az asztalnál.
Mondd el nekik, hogy mi bánt.
“Én is ebben élek, szörnyen frusztráló, ha meg nem szólok, akkor belém kötnek, hogy miért vagyok ilyen csendes”
Huuuuu ugyanez. Sokszor mar inkabb meg sem szolalok, akkor meg en vagyok lecseszve😩
En probaltam mar normalisan megbeszelni ezt veluk, es mindig az a reakcio, hogy : jaaaaa bocsi, csak epp nem figyeltem/hallottam.
Aztan fel ora mulva ugyanez megtortenik….
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!