Mit tegyek a lustaságom ellen?

Az első lépésen túl vagy, felismerted, hogy ami most van, az nem kóser.

A lustaságtól borzalmasan nehéz megszabadulni, de van egy nagyon jó és hatékony eszköz rá: találni kell egy olyan erős motivációt, ami segít az elején. (Ha belelendülsz, már nem magát hajtja a folyamat.)

Írd le magadnak, hogy mit akarsz elérni, találj valami nagyon fontosat, de olyat, ami egészen konkrét. (A "szeretnék boldog lenni" jó cél, csak nem eléggé konkrét.)

Radikálisan kerüld el azokat a dolgokat, amik segítik a punnyadásodat. (bocsánat, mennem kell :) )

basszus örülj hogy már mesterképzésen vagy!! Bár én tartanék már ott! Neked már nem sok van hátra,erre gondolj!

Egyél sok vitamint,gyümit,sportolj,motogj a friss levegőn,egyből több energiád lesz! Nekem is hasonló bajom van mint Neked,ezt én úgy oldom meg( mivel közelednek a zh-k) hogy megkérem a pasimat,vigyen el tőlem a laptopomat,és ha nincs itt az első számú kisértés(mármint a net) akkor sokkal több kedvem van tanulni,tenni a dolgomat,órákra járni. Nekem is nehéz átállni,de hidd el ha megszabadulsz a kisértéstől( pl.ne legyen nálade a tv) akkor már megy minden! Sok sikert! .)

Egy másodéves fősulis :)

Az is számít, hogy mit eszel. Pl: az édesség ellustít, a keserű frissít. Inni kell vizet, az frissít, cukeos italok, cocacola és más effélék ellustítanak. Nehéz húsok lustává tesznek, zöldségféléktől könnyű és friss leszel.

Az igaz, hogy ha van egy cél, egy vizsga, bármi efféle, akkor szárnyakat kap az ember. Nekem a hőmérséklet is számít. Hidegben lusta vagyok, vagyis inkább lebénulok. Ha túl meleg van, akkor meg azért.

Aki olyan sokáig bírja ezt az állapotot a bűntudattal együtt, hogy már a lelkiismeret is hiába üvölt, az előbbutóbb persze hogy depressziós lesz. Teljesen logikus, hisz nincsenek nagy célok, nincs meg az elégedettség önmagaddal, csak az undor, hogy milyen csődtömeg vagy, az örömet az jeleni ha sikerült csipszet hozni a kisboltból és kezdődik a Jóbanrosszban, vagy fészbukon hozzászólt valaki az állapotodhoz. A lakásban kosz és kupi, az önértékelés a béka segge alatt, a lekiismeret marcangol, de a blokk, ami meggátolja a változást, meg sem mozdul. Persze hogy a depresszió borítékolható..

Nem szabad idáig eljutni, csírájában el kell ezt fojtani. Én szerencsére max pár hétig bírom az ehhez hasonló állapotot, aztán a bűntudat kiráncigál ebből.

Tudod mi motiváljon? Az a rég tapasztalt elégedetsség és öröm, ami akkor jelentkezik, mikor sikerült lépéseket tenned. Akár biciklizel egy órát egy alkalmas helyen, akár elküldöd az önéletrajzod pár álláshirdetésre, vagy menj el fodrászhoz, csináltass tökmás frizurát! Vagy iratkozz be tűzzzománc-szakkörre! Vagy rendezd át a szobát! Bármilyen változás egyedülálló élményt okoz ilyen helyzetben, szinte mintha be lennél tépve. Ez motiváljon:D