Boldog vagy? Szomorú vagy? Mitől? Miért?

Mások szerint nem szeret a legjobb barátnőm és csak kihasznál...

Aki tetszik nekem annak a legjobb barátnőm tetszik...

Csúnya vagyok fel sem érhetek odáig..

Jelenleg vágyodom a (volt) párom után de rossz döntéseim miatt nem lehetünk együtt többé.

Hálás vagyok azért amit eddig kaptam a Jóistentől rossz ember révén.

Nagyon boldog lennék ha a (volt) páromat boldognak láthatnám vki vagy vmi révén és hogy ő ugy tudjon szeretni egy másikat mint engem vagy sokkal jobban.

Én most boldog... Megint Azzal a sráccal jöttem haza :D És mondott pár kedves szót..és megint beszélgettünk tök sokat :D :D

Jááájj :D :P

Mse:

Én addig ameddig Angliában éltem boldog voltam. De tavaly szeptember 21.-én haza költöztünk a párommal. Azóta sok minden változott... Nem szeretek ebben az országban élni! De van egy lelkileg terrorban tartó anyum (akit mellesleg a félreértés elkerülése végett NAGYON SZERETEK) akitól nem tudunk visszamenni. Ezt az előzi meg h nekem 3 éve elválltak a szüleim és akkoriban egyetemre jártam amit apum finanszírozott...:( De aztán elválltak, apa erre ment, anya meg arra és ott maradtam egy fizetős egyetemen részmunkaidős melóval ami semmire sem volt elég... ekkor döntöttem el h elmegyek angliába szerencsét próbálni, mert bátraké a szeremcse... életem legszebb 3 éve volt! Imádtam az első naptól fogva. Megtaláltam azt a srácot akivel minden tök jó volt. Fele annyit sem idegeskedtem mint itthon. Aztán anyum egy régi családi balhé miatt kórházba került és a hugom egyedül maradt... aztán szakma tanulás céljából hazajöttünk és feje tetejére állt a világ velem meg a párommal. Az elmúlt 10 hónap életem legrosszabb időszaka volt... utalom a munkámat, a főnökömet majdnem elveszettem a páromat :(( ő 6 hónapig nem talált itthon melót!!!), az anyukám a folytonos depijével meg munka mániájábal a sírba kerget, a nevelő apukámat rosszindulatú rákkal műtötték és most a halál szélén áll :((((, az apukámat totál nem érdekli h mi van velem... mondhatni nem is keres. Mióta elválltak a szüleim a családom többi tagja ( papa, keresztszülők nem is keresnek minket)... a mamám belehalt a szüleim vállásának fájdalmába (ja a mama nagyon vallásos volt!!!)... most suliba járok háztartást vezetek, van egy szar munkahelyem egy annál is rosszabb főnökkel aki kihasznál és agyon dolgoztat napi 4 órára vagyok bejeletve de 8nál is többet dolgozom!

DE legalább 1 jó dolog történt velem! Megkaptam az életem első himalájai perzsa cicáját! kb 10 éves álmom volt. A világ legtüneményesebb teremtménye aki az elmúlt időszak fájdalmaiért kárpótol!

Összeségében: nem mondhatom h boldogtalan vagyok de azt sem hogy boldog! Vágyom vissza Angliába és céljaim között szerepel h a sarkamra állok és visszamegyek!

Köszönöm h elmondhattam a bánatomat és boldogságomat...:)

Nos én szomorú vagyok, mert másfél hónapja javítják az autóm, azon kívűl 23 évesen még mindig nincs kapcsolatom, és az ország legszarabb részén lakok.

Boldog vagyok, mert elvileg a héten kész lesz az autóm, jövőre pedig lelépek.

Én boldogtalan vagyok, és magányos, ez nem az Én évem. Elhagyott a vőlegényem az év elején, elvesztettem a munkahelyem, és még nincs másik, ahogy párom se.

De van két okos értelmes gyermekem az első házasságomból, és ez örömmel tölt el. Akkor most álljunk neki ugy, hogy jövőre mindegyikünknek jobb lesz!!!!!!!!!!!!!!!!