Boldog vagy? Szomorú vagy? Mitől? Miért?

boldog vagyok:

1. egy számomra tökéletes Párom van, akit nagyon szeretek, és ő az igazi:)

2. hétvégén rengeteg régi ismerőssel találkoztam. az egyiket sikerült a lelki stresszén átsegítenem..

3. éppen franciát tanulok^^

Ma csodálatos dolgot tapasztaltam, úgyhogy boldog vagyok:)

Az osztályunkban az enyém lett a legjobb fogalmazás - ez nálunk nagyon számít a szak miatt -, és általában az enyém az egyetlen, amin nem javít a tanár. Felszoktuk olvasni és javítgatni egymás írásait, és ma mindenki gratulált, hogy milyen ügyes vagyok, és még meg is tapsoltak.

Engem ebben az tesz boldoggá, hogy ilyen jók tudnak lenni az emberek. Mert fiatalok, irigykedhetnének éppenséggel, beleköthettek volna csak azért is, mondhattak volna rá rosszat - de nem, ez még csak meg se igen fordult a fejükben. És annyira, annyira szép dolognak tartom, hogy z osztálytársaim ilyen kedves és jószívű emberek, hogy képesek együtt örülni másokkal :) Minden tiszteletem a övék, mert sajnos kevés ilyen közösséggel találkoztam eddig.

Nagyon szomorú vagyok.

Szerelmi, családi meg munkelyi gondok miatt is :(

Nagyon rosszul vagyok.

Nézőpont kérdése végülis.

Mondhatnám,h nagyon szomorú vagyok,mert elvesztettem életem szerelmét és most olyan mintha félember lennék:(

De ha úgy nézzük a dolgokat,így kellett lennie és ha tényleg Ő az,akkor úgyis megtaláljuk egymást utunk során újra:)

Viszont hálás vagyok,h megtapasztalhattam ezt a csodás élményt,h valaki ennyire a részem legyen.

Végülis boldog vagyok,mert van családom és rengeteg barátom és hál' Istennek senki sem nagy beteg ,szóval ha optimistán nézzük akkor így:)

És remélem nemsokára nem leszek olyan magányos:(