Miért nem fogadja el az anyám egyik barátomat se?

10 éve veszekszik velem ezen. Lehet bármilyen pasim, ha látja, hoyg kezdem megszeretni, akkor beleköt. Talál valami hibát, de aki keres, az talál, és ugye senki nem tökéletes. Most is meg van rám sértödve, és nem szól hozzám, mert kibékültem a pasimmal, és ö azt hitte, hogy szakítani fogunk. Mindig azt mondja, hogy ez ezért nem jó, az azért nem jó, miért nem keresek olyant, aki mellett nem lenne anyagi gondom, aki megkönnyíti az életem stb. De engem nem a pénz érdekel, a pénzt majd én elöteremtem magamnak. Ô úgy választott magának partnert, hogy segítsen minket anyagilag. De én nem tudok, nekem kell valami ami megfog a férfiban.

Nincs se kedvem, se eröm ezen veszekedni vele, 10 év alatt már minden fogását, dühkitörését, zsarolását ismerem, ö is ismeri az én reakciómat, miért csinálja ezt velem mégis? Miért nem érti meg, hogy a privát élet az privát élet, és elmondhatja a véleményét, de ennyi? nem amiatt fogok így vagy úgy dönteni, mert neki úgy tetszik. Ha ezt elmondom neki, nem érti meg, és közli, hogy nem gondolta volna, hogy a gyereke az anyja meg egy f@sz közül a f@szt fogja választani... mindig ugyan ez a szöveg! Mi a francot mondjak neki, hogy megértse, hogy ez az én életem?

26/L