Én vagyok a rossz, ha nem engedem az unokaöcsémnek, hogy elvigye a cuccaimat?

Én alapjáraton nem vagyok oda a gyerekekért, tehát nem gügyögök nekik mint a többiek, nem nyalom a seggét minden egyes pillanatban. Számomra ő is csak egy sima családtag. Nem utálom a gyerekeket, de nem is imádom őket. Emiatt állandóan kapom a szüleimtől, hogy olyan nincs hogy valaki nem szereti a gyerekeket, csak irigykedek rá stb. stb.

A megbeszélés velük pont ezekből az okokból nem lehetséges, mert csak hülyének néznek. Konkrétan ha szeretném velük tisztázni, hogy én nem vagyok a babázgatós fajta, és nem örülök, hogy mindenen osztoznom kell a gyerekkel, akkor rögtön levegőnek néznek, mintha ott se lennék.

Értem én, hogy ők tartanak el, nem is arról van szó, hogy hálátlan lennék, de azért örülnék, ha nem kellene mindenen osztoznom. A múlt héten a ballagásomról készült videó CD-jét vitték el, amit aztán széttörve kaptam vissza, tehát a videó örökre elveszett. Azelőtt a festékkészletemet adták oda nekik, amit a saját pénzemből vettem, és nem is volt túl olcsó, mert körülbelül 20 000 forintért vettem. Az összes festék kinyomkodva, az ecsetek összeragadva kerültek vissza hozzám.