Érez-e még valaki hasonlóan?
3 testvérem van, akik idősebbek nálam annyival, hogy amikor én általános iskolás voltam, ők már elköltöztek itthonról és szép lassan lett saját családjuk. Ez azért fontos megemlítenem, mert szerintem ezzel kapcsolatos ez a nyomasztó érzés ami kiskorom óta olykor előjön.
Ez az érzés egy olyasmi érzés, mint amikor nyomaszt a magány, egyedüllét. És ez főleg akkor jött elő fiatalabb koromban, amikor például itthon voltam nyáriszünetben, vagy amikor karácsonykor itt voltak a testvéreim szenteste és hazamentek a saját otthonokba én pedig itt maradtam a szüleimmel. Ez egy nagyon nyomasztó magányos érzés, pedig tudom, hogy nem vagyok egyedül. És már 25 éves vagyok, de még a mai napig tudom ugyanígy érezni magam, pedig már párom is van, akivel a szentestét bár külön töltjük, de másnap már jön hozzánk, én mégis úgy érzem, hogy egyedül vagyok. Egyébként a párommal élek egy másik városban, csak ilyenkor mindketten hazamegyünk a szüleinkhez. Ez az érzés is gyakran inkább itthon jelentkezik a családi otthonomban, amikor hétvégére hazajövök. Valahogy úgy érzem magam, mintha nem igazán tartoznék a családomhoz, megvan már mindenkinek a saját dolga, saját családja, én pedig csak vagyok a kis saját világomban. Az is ijesztő sokszor, hogy amikor belegondolok a jövőmbe, hogy majd lesznek nekem is gyerekeim, saját családom, valahogy akkor is magányosnak látom magam. Ez miért van? Érez valaki hasonlóan?
válasza:Nem érzek így.
Pszichológuson gondolkoztál esetleg? Visszamenőleg gyerekkorig szét tudja bontani a miérteket. Nekemás problémáim voltak, de szinte lecserélődött a személyiségem 3 év alatt.
válasza: válasza:HA együtt élsz a pároddal, akkor a szenteste kellene, hogy közös legyen, és karácsony első napján egyikőtők szüleinél, karácsony másnapján a másikótok szüleinél kellene legyen. És, nincs olyan, hogy ezt "a szülők nem fogadják el". Ha gyerekeitek lesznek, akkor is a szentestét külön...? Na neeeeeee.
Le kellene szakadni anyuci szoknyájáról 25 évesen. Ha a párod nem képes erre, akkor keress valaki mást. Ha a szülők nem fogadják el a párodat, vagy a párod szülei nem fogadnak el téged, akkor el kell dönteni, hogy kit választasz: a szülőket, vagy a párodat, és ugyanez a párodnál.
A szenteste a szoros családé, az első vagy második napot lehet a szülőkkel megosztani - de kizárólag közösen, a pároddal együtt.
válasza:Ezt társas magánynak hívják. Pszichológus nem ártana.
Négyeskének igaza van, ha már külön éltek, a szentestét töltsétek együtt!
válasza: válasza:#6
Ne tervezz hosszútávon ezzel a partnereddel, mert ha "Nekem és a páromnak sem annyira fontos a szenteste, sem a karácsony, mint amekkora feneket kerítenek egyesek neki," akkor már régesrégen megette a fene az egészet.
Szegény, szegény, szegény leendő gyermekeitek! Csak és kizárólag miattuk áldozzátok majd fel a karácsony esti szabadságot. Nem egymásért.
Ti nem együtt éltek, hanem egymás mellett, mint két idegen, akik időnként szexelnek egymással, ha már a másik úgyis ott van.
Együtt élni és egymás mellett élni két különböző dolgot jelent. Nagy különbség, de te ezt sem nem érted, sem nem érzed. Ezért érzed társas magányban magadat.
Ez nem a te hibád, de keress másik partnert, aki igazán szeret.
válasza:Ne tervezzetek gyereket, ha így gondolkodtok!
És nem azért kéne együtt menni a másik családjához, mert nem tudtok elszakadni egymástól hanem mert egy pár vagytok! Hacsak nem történt valami, ami miatt nem szívesen látogatjátok egymás családját!
Ennél még egyedül is jobb, mint egy ilyen kapcsolatban!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!