Miért csinálják ezt a szüleim, miért vagyok a szemükben egy senki? Más is van így?

Egymással folyton veszekednek, már számtalanszor akartak elválni, minden vita végén rajtam csattan aztán az ostor, és amikor próbálom megvédeni magam, vagy ha belém köt valamelyikük, vagy bármibe, amit csinálok, vagy a barátaimat rágalmazza bármelyikük alaptalanul, és meg akarom védeni az álláspontomat, vagy a barátaimat, a másikuk egyből odaszól a velem kötekedő félnek, hogy "hagyd, oda se figyelj rá, ne is foglalkozz vele, mit mond" (mármint hogy én nem számítok, ilyen hangsúllyal). Értéktelennek érzem magam a szemükben. Vannak barátaim, nem arról van szó, de a szüleimtől ez baromi xarul esik, és valahogy nem őket érzem családomnak, hanem a barátaimat.