Terhes vagyok, anyósom pedig túlbuzgó. Beszéljünk vele már most, vagy várjuk meg, milyen lesz a szülés után a kapcsolat vele?

A páromat anno eléggé elhanyagolta, őt a nagyszülők és a dadus nevelte fel. Anyósom többször be is vallotta neki már felnőtt korában is, hogy azért lett vele terhes, mert apósomat így akarta magának megfogni. Később sem lett jobb a kapcsolatuk, most, hogy tudja, unokája lesz, próbál nyitni felé, felénk.

76 éves, szerintem attól is fél, hogy mi lesz vele később, mert egyre jobban öregszik, apósom már nem él, a férjemen kívül nincs másik gyerek, rokona.

Az nem lenne baj, ha "csak" érdeklődne, vagy segíteni akarna, de sokszor kotnyeleskedik, burkoltan beszól valamit. Olyan dolgokról akar tudni, amihez semmi köze (pl. hogyan/hol szülök). Ma azon sértődött meg, hogy ő karácsonyra a babának aranyfülbevalót akar venni és azt majd vigyük a kórházba is már, ott rögtön szúrassam ki a fülét (jelzem, márciusban fogok szülni). Mondtam neki, hogy ezzel bőven ráér még, mert amíg a lányunk nem fogja kérni, mi nem rakunk a fülébe fülbevalót. Erre megkaptam, hogy majd akkor mindenki fiúnak fogja nézni és hogy jobb ezen hamar túl lenni.

Páromnak nem igazán panaszkodtam még ki ezek miatt magam, mert tudom, hogy az én oldalamra állna azonnal, összeveszne vele és ott lennénk megint, ahol a part szakad... Nem akarom, hogy rossz kapcsolata legyen ismét az anyjával, de félek attól picit, hogy ezek a "jó tanácsok" csak sokasodni fognak. Mit tanácsoltok?