Terhes vagyok, anyósom pedig túlbuzgó. Beszéljünk vele már most, vagy várjuk meg, milyen lesz a szülés után a kapcsolat vele?
A páromat anno eléggé elhanyagolta, őt a nagyszülők és a dadus nevelte fel. Anyósom többször be is vallotta neki már felnőtt korában is, hogy azért lett vele terhes, mert apósomat így akarta magának megfogni. Később sem lett jobb a kapcsolatuk, most, hogy tudja, unokája lesz, próbál nyitni felé, felénk.
76 éves, szerintem attól is fél, hogy mi lesz vele később, mert egyre jobban öregszik, apósom már nem él, a férjemen kívül nincs másik gyerek, rokona.
Az nem lenne baj, ha "csak" érdeklődne, vagy segíteni akarna, de sokszor kotnyeleskedik, burkoltan beszól valamit. Olyan dolgokról akar tudni, amihez semmi köze (pl. hogyan/hol szülök). Ma azon sértődött meg, hogy ő karácsonyra a babának aranyfülbevalót akar venni és azt majd vigyük a kórházba is már, ott rögtön szúrassam ki a fülét (jelzem, márciusban fogok szülni). Mondtam neki, hogy ezzel bőven ráér még, mert amíg a lányunk nem fogja kérni, mi nem rakunk a fülébe fülbevalót. Erre megkaptam, hogy majd akkor mindenki fiúnak fogja nézni és hogy jobb ezen hamar túl lenni.
Páromnak nem igazán panaszkodtam még ki ezek miatt magam, mert tudom, hogy az én oldalamra állna azonnal, összeveszne vele és ott lennénk megint, ahol a part szakad... Nem akarom, hogy rossz kapcsolata legyen ismét az anyjával, de félek attól picit, hogy ezek a "jó tanácsok" csak sokasodni fognak. Mit tanácsoltok?
Szóval hetente-kéthetente találkoztok, megkérdezte, hol szülsz majd, te pedig máris ki vagy akadva, és panaszkodni akarsz?
A fülbevalós dologban igazad van, és felesleges volt a reakciója, de a te hisztid se indokoltabb. Vicc amit néhány terhes nő csinál, hozzájuk se lehet szólni, mert már futnak panaszkodni.
A fullyukasztas elegge fajdalmas, jobb meg babakorban atesni rajta- ebben igaza van.
Abban viszont neked, hogy a marcius azert meg korai...
Szerintem se nem szép, se nem ízléses egy kisbabán a fülbevaló (vagy bármilyen másik ékszer).
Nem csak megkérdezte, hanem utána hallgathattam a kéretlen beszólásait. Ha csak simán megkérdezi, érdeklődik, nyilván nem zavart volna.
Nem érzem hisztinek azt, hogy nem szeretném, más beleszóljon az életünkbe, döntéseinkbe.
Szia.
A kérdésedet elolvastam de a válaszokat nem.
Nálunk anya utálta a mamát még is azt a nevet kaptam amit a mama kért és azt a fülbevalót használtam amit a mamától kaptam. Hiába volt hogy anya aranyat szeretett volna nekem de mama ezüstöt vett amikor azt elhagytam az oviba utana anyatol kaptam aranyat :)
Az hogy kisfiúnak fogják nézni fülbevaló nélkül .. hát ez volt a természetes az ő idejébe és a mai napig szokás maradt. És az hogy hol szeretnél szülni? Há most komolyan ezen drámázol ? Hát ez miért is akkora titok? Nem lenne egyszerűbb elmondani?
Szerintem ezek csak mondva csinált dolgok amiért ellenefordúlhatsz a férjed régi sérelmei miatt. ..
Én a helyedbe azt tanácsolnám ha tényleg ennyi a nagy problémád hogy inkább nyugisan és pihenéssel töltsd el az idődet és ne áskálódással..
Mert ezekbe nincs igazad és a végén azon kapod magad hogy a férjed se lesz.
Neked elgurult a gyógyszered, vagy mi történt itt, hahó?
Igen, szadista vagyok, mert szerintem egy pár napos kisbabának nem kell még a fülét szúratni, majd eldöntheti ő maga, szeretne-e fülbevalót. Én is 10 évesen álltam a szüleim elé, hogy szeretnék, még aznap délután lett is. Egyáltalán nem emlékszem pokoli fájdalomra...
Megkeresztelni nem szeretnénk, sem közvetlenül a születése után, sem később. Semmilyen vallást nem gyakorlunk, én meg sem vagyok keresztelve.
Nem titok egyáltalán, hogy hol fogok szülni. El is mondtam neki, mire kaptam a kéretlen beszólásokat, okoskodást. Nem egyet, nem kettőt, sőt, fel is hívott utána is, hogy leléptünk tőle. De ezt mind tudtad volna, ha elolvasod rendesen, amit leírok és nem rögtön nekem támadsz és személyeskedsz. :)
Én arra bíztatnálak, hogy ne háborúzz, inkább legyél erős és tűrd, vagy csak finoman utasítsd vissza, ha bírod..
A kora... Biztos sok mindent megbánt életéből, de biztos vannak rögeszméi neki is, (ezt látom köröttem az idősödő embereken...) nem hinném, hogy meg tudnád változtatni.... Örülj inkább, hogy most már jóban van a fiával, ne csinálj feszültséget.
És már csak azért se, mert a kora... :) Nem akarok túl negatív lenni, de élünk, meghalunk... ki tudja neki is mennyi van még hátra.... Neki most biztos ez a szórakozása, az élete nagy élménye, hogy van egy fia és menye, és várja az unokát.... Had örüljön, na... Tényleg ki tudja meddig örülhet, aztán majd magadat fogod szidni, ha meghal, és tudod, hogy kizártad őt az életetekből, ezzel szomorúságot okozva neki...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!