fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogyan menthetem meg egyedül...

Hogyan menthetem meg egyedül a házasságomat? Nem értem, hogy mi történik körülöttem. Széthullik az életem.

Figyelt kérdés
Huh, hosszú lesz... Két éve vagyunk együtt, egy éve vagyunk házasok, most a babánk 17 hónapos.. Már együtt éltünk amikor kiderült, hogy babánk lesz, örültünk, boldogan vártuk az érkezését, mert együtt terveztük a jövőt... Sajna már én túl vagyok egy iszonyú rossz 6 éves házasságon, borzalmasan bánt velem a férjem, és ő volt az aki úgymond jött, és fehér paripán boldogságot adott, és megváltoztatta az életemet... Olyan szerelmet hozott, amire vágytam...DE sajnos két-három héttel ezelőtt észrevettem, hogy jóformán teljesen elkerül, ha kérdeztem szeret-e, nem igazán válaszolt, ha tudni akartam mi baj, nem mondta... míg végül bevallotta, hogy úgy érzi, hogy mivel az utóbbi fél évben kevesebb volt közöttünk a romantika, kevesebbet foglalkoztam vele, most úgy érzi, hogy már neki nem is hiányzik az egész... hogy az az egy plusz kapocs(a szerelem, szenvedély, tűz) már nincs meg... Iszonyúan sajnálom, hogy ezek a dolgok így alakultak, tény hogy nem figyeltem rá eléggé, és el is hagytam magam itt a négy fal között, de egészen eddig azt hittem, hogy ha bebizonyítom, hogy szeretem, és hogy változom mindenben amit ő akar, és látja rajtam hogy imádom, és bármit megtennék érte, akkor az érzések visszajönnek, és folytathatjuk... a boldog jövőnkkel... iszonyúan félek attól, hogy végleg elveszítettem, hogy túl későn szólt, hogy már nem jön helyre... mindenki azt mondja, hogy hagyjam pár napig békén, aludjunk külön szobába, ne tegyek semmit, és majd ő belátja, hgoy igazából tényleg szeret, nem volt annyira rossz az élete, és csak felnagyított dolgokat...De úgy érzem, ha nem teszek semmit, ha nem mutatom ki, hogy szeretem, és tényleg fontos nekem, akkor ha anno ez volt a baj, akkor most miért állna helyre magától? Viszont most ott tartunk, hogy nem enged közel magához... nem csókol, én nem csókolhatom... nem ölel, és nem ad lehetőséget, hogy én megtehessem.... Teljesen kivagyok készülve, mert nem tudom, hogy mi a helyes, hogy mivel ártok, mi a jó, mit kellene tennem, hogy ne legyen vége...
2010. szept. 28. 13:08
1 2 3 ❯
 1/23 A kérdező kommentje:
Hetente egyszer, kétszer voltunk együtt, de mindamellett imádtam őt, és imádom most is, és sajnos az a baj, hogy teljesen másképp látjuk az elmúlt időszakot... én beismerem a hibákat, és változtatok, de nem érzem úgy, hogy ne éreztettem volna vele, hogy szeretem... egyszerűen szerintem csak nem figyeltem oda, ellaposodtunk, éltük a szürke hétköznapokat... DE egy házasság, egy életre való szerelemben igenis vannak hullámvölgyek, és igenis küzdeni kell a boldogságért, nem szabad feladni, mert én őt, egy életre választottam, jóban rosszban, és ez már nem egy tini szerelem, aminek nincs tétje...
2010. szept. 28. 13:15
 2/23 anonim ***** válasza:
95%

szerintem nem csak neked kellene tenned a dologért!

az hogy eltávolodtatok egymástól nem csak a te hibád.ha te nem bújtál hozzá ő miért nem tette?ha te nem csókoltad,szeretted akkor ő miért nem tette?

érted mire gondolok?


szerintem ülj le vele beszélni!kérdezd meg hogy lát e esély tarra hogy minden a régi legyen.és mond neki hogy te szereted és legalább próbáljátok meg együtt helyre hozni ami elromlott.mond neki hogy te szeretnéd de egyedül nem megy!ha ő nem akarja akkor te hiába erőlködsz!



24N (házas)

2010. szept. 28. 13:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/23 anonim ***** válasza:
57%

és ő odafigyelt rád? ő mit adott?

önző, gyerekes ember a férjed! jó dolgában nem tudja, milyen problémát kreáljon magának, nagyon felháborító!

sajnálom, hogy ilyen megalázó helyzetbe hozott téged. nem tudom, mit csináljál, de szerintem az se segít, ha pedálozol. ő "kitalálta" magának, hogy milyen rossz neki, és ezen csak ő tud változtatni. egy hisztis gyerek.

ja, és nem akarlak megijeszteni, de szinte biztos van valami nő a dologban--tapasztalat. nem biztos, hogy megcsalt, de van valaki a láthatáron.

undorító, gyerekes hozzáállás.

sajnálom, hogy újra csalódnod kellett.

2010. szept. 28. 13:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/23 anonim ***** válasza:
77%
Egy házasságot nem lehet egyedül megmenteni, mindkettőtöknek akarni kell. Először ezt tisztázzátok egymás között. Ha a párod nem is vágyik rá, hogy rendbe tegyétek az egészet, akkor sajnos nincs értelme erőlködnöd.
2010. szept. 28. 13:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/23 anonim válasza:
100%

Szerintem bármilyen fájó is, el kell őt engedned, és ha igazán szeret még, hiányozni fogsz neki, és visszajön, ha pedig nem, akkor pedig el kell ezt fogadni.

Ha hiányzott neki a kapcsolatotokból valami, akkor azt már mondhatta volna előbb is, egy jó kapcsolat alapja csak az őszinteség, és a kommunikáció lehet, bármilyen szürkék is a hétköznapok, fontos, hogy jusson idő egymásra, egy kis beszélgetésre mindig.

Egyébként az sem lehetetlen hogy beleszeretett valakibe.

Nálunk volt egyszer egy hasonló szituáció, kicsik voltak a gyerekek, és nemrég voltunk akkor még házasok.

Ugyanez játszódott le, ami nálatok, én magamat hibáztattam, próbáltam mindent megadni, és a végén kiderült, hogy a férjemnek már egy hónapja barátnője van, és az egész falu tudta, csak én nem.

A férfiak nagyon nehezen vallják be, ha ilyesmi megtörténik, sokkal inkább hagyják, hogy neked legyen bűntudatod, meg pedálozz, hogy helyrehozd azt, amit talán nem is kéne.

Ha nem enged közel magához, akkor ne közeledj, nincs értelme.

Engedd el, ha a szeret, úgyis visszajön.

2010. szept. 28. 13:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/23 anonim ***** válasza:

Megmentheted :)

Nézd meg a fireproof c. filmet (youtube-on fenn van feliratozva), olyan problémában lévőknek szól, mint te vagy. Szerintem segíteni fog :)

2010. szept. 28. 13:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/23 anonim ***** válasza:
100%

Én leülnék vele beszélgetni, h most mit gondol? Lát e valami esélyt rá h helyrehozzátok? Enged majd közel magához, vagy ne is próbálkozzál? Ketten rontottátok el, Te nyilván a gyerekkel voltál elfoglalva, ő meg ebben nem tudta kivenni a részét, nem feltétlen csak a Te dolgod lett volna a romantika! Nekem ez kicsit olyan durcás kisfiús dolog, h jó akkor ha nem foglalkoztál velem, akkor nem is kell már....de ezt csak úgy odavágta? vagy válni is akar?

beszélni, beszélni....akár párterápia is segíthet, végülis nem történt semmi végleges, csak elmentetek egymás mellett!

2010. szept. 28. 13:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/23 anonim ***** válasza:
76%
Sajnos szerintem is nő van a dologban... csak gyáva ahhoz, hogy bevallja. A hízelgés, körbe ugrálás itt már nem segít, értelmetlen és nem is jogos, szerintem nem Te hibáztál. Ne hagyd, hogy bűntudatot keltsen benned, nem Te vagy a hibás! Egy kisbabával a nőnek kedvességre, támogatásra, segítségre, megértésre van szüksége, nem szemrehányásokra! Hiszen téged lekötött a közös gyereketek. NEKI kellett volna kedveskedni, gondoskodni, ölelgetni. E helyett - gyanítom - másfelé kacsintgatott, mert az egyszerűbb volt. Most pedig megpróbálja beadni, hogy Te vagy a híbás? Hát nem!
2010. szept. 28. 13:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/23 A kérdező kommentje:
Persze próbálkozott ő, de semmi olyan nagy dolog nem volt.. szeretett volna mondjuk együtt lenni velem, és közösen megbeszéltük, hogy majd holnap, most fárad vagyok, fáradtak vagyunk... Próbálok vele folyamatosan beszélni, és kérdezni, hogy ha ezek voltak a problémák, és hogyha helyre akarom hozni, akkor miért húzott maga köré falat, de azt mondja, nem tudja mit akar... probálok bújni, közeledni, de ma reggel is csak annyit tettem hogy mellé feküdtem, és simogattam a karját, azt mondta, "most miért csinálod ezt..." nincs igénye a szeretetemre, hogy kimutassam, hogy még én mindíg ugyanúgy szeretem és folytatni szeretném.... jobban mint eddig bármikor... Esze ágában sincs azt mondani, hogy vége... ő most csak vár, és agyal... De mit lehet azon hetekig gondolkozni, hogy akar e még közös életet velem vagy sem? hogy vágyik e rám, vagy sem... Ezt nem bírom megérteni... Biztos forrásból tudom, hogy nincs harmadik személy, de sajnos ennek ellenére, nem látom a boldog befejezést... Azt látom, hogy szeretem, és nem akarom elveszíteni, küzdök hogy mindent helyre hozzak,de semmi nem változik... Tudom, hogy előbb utóbb feladom a próbálkozást, mert három hete csak sírok sírok szenvedek, a gyerekek látják, érzik hogy anya nincs jól...( van egy 8 éves kislányom,az előző házasságomból, ő annak idején ővele együtt kezdtünk közös életet, elvettem a megszokott kis életeből, kirángattam az ismeretlenbe, az apjától, csak hogy mi boldogok lehessünk együtt...) Hogyan adagoljam be a kislányomnak, hogy már megint nem kellek annak aki az új apukája? hogy már megint fenekestül felfordulhat a kis élete, ha esetleg szétmegyünk egy ilyen dolog miatt? Annyira szeretném, ha újra boldogok lennénk... MEgvan mindenünk, nincsenek anyagi problémáink, egészségesek a gyerekeink, és őszintén, tiszta szívből szeretem... Mit tehetek még, hogy bizonytsam? Hogyan lehet az ember akkor boldogtalan? Hogyan nem tudhatja, hogy mit érez?
2010. szept. 28. 13:50
 10/23 anonim ***** válasza:
Én elmennék pár napra vhová hogy gondolkodjon és rájöjjön hogy szeret
2010. szept. 28. 13:58
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Egyéb kérdések kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!