Bevagyok pánikolva,hogy már mindjárt 28 vagyok,és még mindig nem éltem, illetve sehol sem tartok az életben. Mihez kezdjek az életemmel?

Hát kezd el élni és érj el valamit. Tűzz ki kisebb célokat, tanulj, válts munkát, legyen valami hobbid (ha nem tudod mi, akkor próbálj ki töbmindent), vegyél kutyát vagy mitudom én szakállas agámát, ismerkedj.

Barátaid vannak? Családdal milyen a kapcsolat? Mi a munkád?

Nem lehet így válaszolni, h semmit nem írtál magadról!

Én 25 leszek májusban, tehát 24.5 éves vagyok…

Én 22 éves koromig mindig nyugtatgattam magam, hogy még nagyon fiatal vagyok és nem vagyok semmivel elkésve… És nem aggódtam a jövőm miatt. Őszintén hittem benne, hogy majd magától alakul…

Aztán a 23. szülinapomon elmúlt ez a lazaság, de még mindig nem izgultam.

A 24. születésnapom viszont nagyon rossz volt. Villámcsapásként csapott belém a felismerés, hogy nem tartok sehol és nem értem el semmit sem karrier, sem párkapcsolat terén… Hetekig nagyon rosszul éreztem magam.

Előre félek a 25. szülinapomtól, hogy mit fogok akkor érezni.

Célok terén pedig minden egyre elérhetetlenebbnek tűnik… Mostmár nincs időm reménykedni, hogy “majd pár év múlva úgyis elérek valamit”. Most már cselekedni kéne, de nem tudok, tehetetlennek érzem magam… Egyre lejjebb adok a célokból, vágyaimból… Egyre több kompromisszumot kötök velük kapcsolatban, de ha ez így folytatódik, akkor mire 30 leszek, egyikből sem marad semmi, lemondok minden célomról, aztán annak is “örülök” majd, ha napról napra élek.