18éves lány vagyok. és még sosem voltam szerelmes. Ez nagy baj? Nem is leszek?

Én is annyi vagyok, és én sem voltam még, sőt barátom sem volt eddig.

Pedig nem vagyok csigaházba bújt típus, sőt elég nyílt és cserfes lány vagyok, "sokoldalúságomnak" köszönhetően sok baráttal különböző körökből ( ezalatt értem azt, hogy éppúgy vannak köztük művészlelkek, művelt könyvtáristák, mint partyface-k), és alapvetően könnyen kijövök az emberekkel, még nagy elvárásaim sincsenek - egyszerűen nem volt még senki, aki iránt többet éreztem volna barátságnál. Voltak rövid vonzalmak és plátói szerelmek, de komoly érzelmek még nem szántottak barázdát a szívemben:)

Ha nem, hát nem, attól sem tartok, hogy egyedül maradnék. Nem vagyunk hasonlóak és az igazi szerelem nem az, ami öt percenként kopogtat az ajtón. Tudok várni, mert hiszek a szerelemben:)

Tudom hogy ez nem vígasztal, de én pasi vok, 33éves és én sem éltem még át azt az érzést amit a köznyelv szerelemnek nevez. Pedig volt már jópár kapcsolatom, és remélhetőleg lesz is még:)

De tudod, amit nem ismerek, az nem is hiányzik:S

Egyébként nyugi, nem tartom valószínűleg hogy Rád is ez a sors várna, már csak azért sem, mert a csajok alapból szentimentálisabbak, s mint ilyenek előbb-utóbb ösztönösen bevonzzák az életükbe ezt az érzést. Eleve jó példa erre az, hogy feltetted itt ezt a kérdést.

Abszolút nem baj. Legalább nem vonta el a figyelmedet az életre való felkészülésről.

Pont jó, ha 19-20 évesen leszel, akkor már felelősségteljesebb vagy és testileg is jobban tudod élvezni, mint egy 13-14éves csitri.

És a szerelem mindenkinek eljön az életében.