Nagyon megváltoztatta negatív irányba a hugomat a "kedves" férje! Mit csináljak szerintetek?

Mi 3-an vagyunk testvérek,és bizony az én húgom is gyökeresen megváltozott..Évekig próbáltunk a fejével beszélni,de csak annyit értünk el,hogy amikor minket meghallgatott akkor helyeselte,ígért,hogy az lesz amit tanácsoltunk..VAgy éppenséggel azt mondta el amit hallani akartunk..Így pl: Csak az utolsó pillanatban tudtunk meg,hogy a férje terrorizálta őt testileg,lelkileg(Ha nem úgy szexelt vele ahogy a férj akarta akkor elővette a fegyverét(amihez engedélye van) és avval kényszerítette) De senkinek nem mondhatta el,mert senki nem hitt volna neki..

1 év rábeszélés után végül beadta a válópert.El is vált,és most újra összejött egy gyerekkori szerelmével..fél éve élnek együtt,és a nővéremmel megint azt halljuk ki a testvérem szájából amit nem ő akar mondani,hanem a szájába rágták,hogy mondja...Nem tudom érted-e,de amikor férjnél volt akkor is sokszor szinte úgy éreztük,hogy igaz a húgom beszél,de nem ő mondja a szöveget..Lehangoló nagyon..A mostani barátjával is gondok vannak,de egyenlőre nem tudja mit tegyen..Hiába mondjuk,hogy mi lenne a helyes amíg egyedül van akkor oké,és megcsinálom..De 2 nap múlva: "Arra gondoltunk,és jó ötlet,hogy ez és ez lesz" Vagyis addigra már megint befolyásolták..

Szerintem hívd el egy kávéra, agy át hozzátok és meséld el neki azt amit itt.

Tedd hozzá, hogy Te régen nagyon szeretted, mert sok pozitív tulajdonsága volt, de kezded úgy érezni, hogy ezek már kivesztek belőle. Azt is hozzáteheted, hogy megérted, miért vált ilyenné, de ha már ketten vagytok magatok között, akkor ne legyen olyan veled, mint az anyósával...

(amúgy szerintem csak akkor fog megváltozni, ha különköltöznek)

Amúgy épp ma hallottam:

" egy párkapcsolatban élők csak akkor lehettek egészek, ha az egyének külön-külön is teljesek"

12:37 vagyok

Folytatom tovább

AZóta rájöttünk,hogy nem tudunk vele mit kezdeni,mert ő maga nem akar változni..Így én ha beszélni akar velem meghallgatom,de meg mondtam neki,nem adok több tanácsot,oldja meg maga az életét..

Te sem tudsz semmit tenni a testvéreddel,mert a húgodnak így jó ahogy van..Ha ő nem akar újra a régi lenni,akkor ti semmit nem tehettek.Bele kell törődni,hogy ő már oda tartozik,és nem hozzátok..

38/N

'12:39-első bejegyzés'

helyesen: sajnos ...

Szia,

Megértelek, éltem át hasonlót.

A hugod nagyon kimerült és nem vesz észre maga körül dolgokat. Amikor veled olyan amilyen akkor többnyire magára haragszik. Mert nagyon-nagyon fáradt, lelkileg és testileg is (persze nincs teljesene tudatában) és ráadásul ott egyensúlyoz a "kedves" "segítőkész" férjecskéje és a családja között.(akikről úgy tudja, hogy bármit tesz is szeretik Őt) Tehát rövide: nem tudsz rajta segíteni. Az Ő útját neki kell bejárni és a harcait,( elnyomó, kihasználó férjecskével) neki kell megvivni. Annyit tehetsz, hogy szereted és melette vagy ha kell. A bunkóságait nem kell lenyelned, elmondhatod neki amit érzel és hogy mennyire megváltozott,de ne csodálkozz ha nem ért veled egyet. Szomorú, hogy abból az édes kedves kicsajsziből ezt a nőt "varázsolta" a férje, de ha Teis kiállsz mellőle és megutálod ( valóban képes lennél utálni a tesód?) azzal nem a megoldást találtad meg. Az idő... tudod! .... Hát igen vagy megoldják a nem felhötlennek tünő (hiszen megalkuvásokkal és elvárásokkal teli versenyhelyzetben levő) családi gondjaikat, vagy pár év múlva úgy is elválnak. Na akkor ,ki lesz a két gyerekével magára maradó, minden bizonnyla egy ilyen pasi mellett önbizalmában megtépázott Hugod mellett? Remélem Te és a családja. Addig csak annyit tehetsz, hogy emlékezteted magadat és néha néha Őt is hogy nem volt mindig ilyen és nem ez az igazi énje.11 évig csináltam...rossz volt...de elviselhető és utána sem jött a megkönnyebbülés mert még kb 7-8 év kellett amig magára talált a testvérem. Mostanában nekem kell a segítség, de mi soha nem hagytuk egymást cserben! Mi másra soha de egymásra mindig számíthattunk, akkor is a ha elküldözgettük egymást ...oda is. :):):)

Megfelelési kényszer?

Szerencsétlen csaj egész eddig NEKTEK felelt meg, most meg a férjének akar. Nem változott semmi, csak a "kinek".

Ha otthon érett személyiséggé válhatott volna, önmaga lehetett volna, nincs az a férj, aki befolyásolja vagy megváltoztatja. Így viszont fogalma sincs, ki ő és mit akar. Csodálkozol?

A hugod nem valtozott semmit, hiszen amikor elolvasod szep lassan a leirt soraidat,

akkor mar rajossz arra, hogy mar pici koraban is igy viselkedett, tehat megvolt ez a tulajdonsaga, mivel O volt a "csalad" szeme fenye, es akkor is helyt adtatok annak, hogy O Neki volt igaza, hiszen O jatszotta el a "bekito" vagy kisbiro szerepet, es akkor kellett volna leallitani, es megmagyarazni Neki, hogy ez nem az O kis feladatkorebe tartozik,

de a csalad ehelyett "szerette" es meg megis dicserte, tahat itt mar lehetoseget adott Neki erre a viselkedes modra, vagyis elismereset adta ahhoz, hogy Neki van igaza!

Most amikor mar nagyobb lett, ez igy fejlodott ki benne, es O ezt igy elte meg jonak, es mindig a csalad fenye, kozepe volt, ezert most is a maximalista modot valassza azert, hogy a masik csaladban sem maradjon le ezen a teren, igy allandoan bizonyitani akar!

Nem tudsz segiteni ezen, majd eljon az az ido, amikor a testvered rafog dobbeni magatol arra, hogy ez igy helytelen es valtoztasra van szukseg, de ezert Neki megkell szenvedni lelkileg es miutan ez megtortent es megtapasztalta azt, akkor fog csak eljutni odaig, hogy valtoztasson.

Addig fogadd el olyannak amilyen, mert mindig is ilyen volt, de Ti hunytatok szemet ennek, a tulsagos szeretettel es kenyeztetessel.

Igyekezz Vele jo kapcsolatot tartani, de ne szolj bele abba, hogy hogyan el,

amikor igy szeretettel fogsz fele fordulni, akkor nem fogod elriasztani, de ha nem, akkor elfordul Toled.

Csak szeresd Ot!