Nagyon idős, demens édesanyámat idősotthonba kellene beadni, de ő nem akar menni. Hogy lehet egy ilyen helyzetet megoldani? Mit mondjak neki?

#7

Az ilyesmit nem azért csinál valaki, mert “jó buli”, hanem az érzelmei, vagy az erkölcsi érzéke úgy diktálja.

Tisztességgel ezt csak szeretetből lehet csinálni, másképp nem, mert nem “jó buli”.

Kérdező!

A szomszédom a 94 éves anyját úgy tette be ilyen helyre, hogy azt mondta neki, hogy szanatóriumba megy, hogy felerősítsék a szívét.

A néni teljesen kivirult ott, még barátnői is lettek, minden szempontból javult.

Egy hónappal a 100 előtt halt meg.

95 évesen nem lesz hip-hop valaki skizofrén, ha addig nem volt az. Lehetnek téveszméi az időskori demencia miatt, de ezzel a “skizofréniával” ne hozakodj elő szakember előtt, mert komolytalanná válsz! A diagnózisának felállítását bízd rájuk!

Amellett a saját helyzetedet nehezíted, mert ha skizó, akkor csak elmeszociálisotthonba tehető.

Ápolási osztályra lenne célszerű befektetni a mamát és tényleg azt mondani neki, hogy egy kicsit feljavítják, roborálják. 2x3 hónapig maradhat ott, fizetős, és az alatt lehet (kellene is) őt látogatni.

Szerezzetek az orvostól egy papírt, amin le van írva a diagnózis. Demencia, stb, azzal el lehet menni a gyámhivatalba és kérni mellé egy ideiglenes gondnokot. Ő majd intézi az intézeti elhelyezést.

Ez egy nagyon nehéz, érzelmileg megterhelő helyzet, mert mégiscsak a szülőről van szó. És ilyenkor keveredik a józan ész az érzelemmel.

#15

Azt tudod, hogy az ápolási osztály = elfekvő?

Na ez a legrosszabb, legembertelenebb megoldás, bár kétségtelen tény, hogy utána sok gond nem lesz a mamával, mert pillanatok alatt beadja a kulcsot.

#16, nem feltétlenül elfekvő. Anyám is volt ott (a mi városunkban), az egyik legkulturáltabb egészségügyi intézmény, amit az utóbbi években láttam. EU-pénzből épült pár éve. Azt nem állítom, hogy az ápolók lelki életet is éltek az ott gondozottakkal - mert nem -, de rend volt, tisztaság, karácsonykor fenyőfa, tavasszal húsvéti díszek. Senki nem volt kikötözve, "begyógyszerezve". Lehetett látogatni, kapcsolatot tartani.

Az elfekvő egy emelettel lejjebb volt...ott nem jártam, szerencsére.

De elhiszem, hogy nem mindenütt működnek így a dolgok. Sőt.

Szép kor.

Ha már 95 éves, nem lehetne a helyzetet úgy hagyni, ahogy van és ránézni amennyire lehet?

Van egy mondás valahogy így: vén fát már nem lehet átültetni.

Más:Néhány hónapja az öreg, 30 éves viaszvirágomat ültetettem át, jó földbe, tágas cserépbe. Ugyanott. Nagyon régóta esedékes volt.

Azóta is sínylődik, soha nem volt ilyen rosszul. Azt hittem kipusztul.

Ez igaz, nyilván csak a kéredező tudja, hogy milyen szinten jelent veszélyt.

Azért is írtam kérdésként.