Mennyire számít a pénz egy kapcsolat kezdetén?

Én úgy gondolkodom, hogy a társam az egy ember, akinek van jó, rossz tulajdonsága, személyisége. Nos én ezt a személyűség embert szeretem ha épp gazdag, ha épp munkanélküli.

De ezért a gondolkodás módomért már sokan „le hülyéztek”, hiába érvelek azzal, hogy egy kapcsolatban nem lehet előre tudni, hogy tíz év múlva miként megy a szekerűnk. Én sem szeretném, ha a párom elhagyna azért mert munkanélkülivé válok.

Itt vidéken a diplomával meg mindenki kitörölheti a micsodáját.

39/F

Az már elég gáz ha a pénz ilyen fontos. Nekem az volt nagyon fontos, hogy ápolt legyen, ambíciózus, szorgalmas és kedves. Ezeket megtaláltam a páromban és ez éppen elég volt, hogy megszeressem. És mivel tényleg szorgalmas és ambíciózus, így most már nagyon jól keres.

Igazából szerintem nem a pénz a fontos a többségnek hanem az, hogy benne legyen a férfiben a lehetőség, lehessen vele közös jövőt tervezni, ugyanazt akarja amit én. Mindenki elképzel magának egy életszínvonalat és ehhez bizony pénz kell. Olyan párt kell tehát választani, aki a szakmájával tud annyit keresni, hogy ketten meg tudjátok teremteni mindezt.

az elején marhára nem érdekel az anyagi helyzete.

de ha már együttélésre kerül sor, akkor szerintem nagyon is közöm van hozzá, hiszen nem az a célom, h eltartsam a páromat, hanem hogy együtt építsük tovább a jövőnket, és ne pedig adósságból adósságba bukdácsoljunk.

olyan vicces, amikor sokan szórják az átkot, hogy jajj szemét nők, csak a pénzre hajtanak. sztem meg joga van az embernek olyan párt választani, aki anyagi szempontból is megfelel. ha a másik ezt kihasználásnak érzi, akkor leléphet, neki meg ahhoz van joga.

ha meg olyan sügér, hogy ezt csak utólag tudja mondani, akkor ne a nőt hibáztassa, hanem saját magát, hogy nem vette észre időben.

"Mennyire számít a pénz egy kapcsolat kezdetén?"

Általában a kezdetén, közepén és végén is nagyon számít.

"Bár én csak 17 voltam, mikor megismertem a férjem, neki nem volt semmije."

17 éveseknél ez még nem nagyon működik, mert a 17 évesek között nincsenek komoly státuszkülönbségek, legfeljebb a szüleik között, de az kevésbé éles. Huszonéves korban már más a helyzet, pl. nem fog az egyetemista lány szakmunkás fiúval járni (itt most a szabály érdekes, nem a 0,1% kivétel), és az autóval, lakással rendelkező fiú igencsak előnyben van az ezek nélkülivel szemben.