Ennek nem pont fordítva kéne működnie?
Folyamatosan mindenki veszekszik körülöttem. Kiskorom óta hallgatom, ahogy apám és anyám veszekszik. Egy idő után elváltak, nem meglepő módon, azóta azt kell hallgatnom, ahogy a zakkant tesóim veszekednek az apámmal. Na meg pl apám bemegy a konyhába oszt szórj az átkot😂 Anyám ugyanez volt, már nem élek vele, de valószínűleg nem változott. Egy a lényeg, engem a mai napig nagyon rossz érzéssel tölt el, ha valaki felemeli a hangját, akár minden rossz szándék nélkül is. Olyankor egyszerűn nem tudom tovább csinálni amit épp akkor csináltam, csak várom hogy vége legyen.
Ami fura, én egy tök nyugis ember lettem, nehéz kihozni a sodromból. Volt nekem is egy örjöngős korszakom, de rájöttem hogy ezzel csak magamnak ártok.
Ezt a kérdést is azér kezdtem el írni, mert itt veszekedtek most is a szomszéd szobában, de szerencsére már abbahagyták. Egyszerűen ilyenkor bennem van egy rossz érzés. Tökmidegy hogy kik veszekednek, engem az picit feszélyez.
19/f
A te hozzáállásod (lenne) a normális, sajnos nem sok ember van, aki nem akar veszekedni folyamatosan.
Ha meg tudod majd oldani, minél elöbb költözz külön (esetleg kollégium vagy másokkal közös lakás), és utána próbáld úgy alakítani az életedet, meg a környezetedet, hogy normálisabb legyen, mint most.
Én is így vagyok vele de engem azért zavar mert velem sokat kiabáltak gyermekkoromban, gyakorlatilag meg voltam félelmlítve állandóan. Most nem tudom elviselni azt se ha valaki túl hangosan beszél, bár már sokat javult a dolog.
Nem lehet hogy gyermekkorodban amikor a szüleid veszekedtek az nagyon rosszul érintett téged? Szerintem ki tudja csinálni az embert az is ha nem közvetlenül vele veszekednek hanem csak egymással.
Jah, az kimaradt, de velem is sokat kiabáltak.
Egyébként én tényleg nem értem miért vállal gyereket olyan ember, akinek nincs türelme hozzá...
Borzasztóan sok az idegbeteg ember, akik csak tehetetlenül sodródnak az árral, én azt veszem észre. Én 2016 közepétől elég visszavonultan élek pont ezért, mert már én is brutálisan idegroncs lettem a hatásukra aminek a környezetemben az igazán fontosak látták a kárát. Terápiába mentem és jóformán teljesen eldobtam magamtól a korábbi káros életem. Nem voltam züllött, de nagyon gázos alakokat fogtam ki akik kikészítettek (zaklatások, fenyegetőzések, ilyenek).
Gyerekvállalás meg... Volt itt egy kérdés régebben, ahol egy 28 éves csaj azért nyígott, hogy ő gyereket szült pedig sosem akart, de anyóspajti behülyítette, hogy ez ilyen rózsaszín álom és majd jön a boldogság. Na nem jött, és ő túsznak érzi magát ebben a helyzetben, mit tegyen... Jah és a fogalmazásán látszott, hogy nem egy tanulatlan, magatehetetlen nő, egyszerűen anno nem gondolkodott és most kiszúrt magával, de mindenki előtt a gyerekkel. Ilyen felelőtlen és gondolkodásra képtelen emberek vállalnak gyereket, szomorú. Főleg, hogy sok kommentelő még a kérdezőt állította be áldozatnak, aki meneküljön, hagyja hátra a gyereket is, hiszen őt kb. beleerőszakolták (wtf?) a helyzetbe. Agyhalál komolyan.
Szerintem ez nalad egy ilyen kis trauma vagy nem is tudom minek nevezzem. Rosszul hatott a lelkedre es mivel te ezt atelted tudat alatt nem veszelszel mert tudod hogy milyen hatással lehet valakire.
Nekem ilyen például az alkohol. Sokszor láttam apukámat és másokat is full reszegen. Volt hogy előttem verekedett apum. És mostanra mikor alkoholizalhatok nem teszem. Nincs hozzá ingerem. Persze hozzateszem rugtam mar be, de alapvetoen felek inni, egy emiatt, 2 hogy ugy berugok hogy hányni fogok.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!