Ez 18évesen eléggé rossz! Vélemény? Mit tehetek ellene?

Először is önkontroll. Meg kell tanulnod hideg fejjel gondolkodnod, és megérteni magadat, megérteni, hogy mit miért érzel. Hidd el, ha megérted saját magad érzéseit, meg hogy adott szitura miért reagálsz úgy ahogy, akkor kordában tudod tartani adühödet, a szorongásodat, a félelmeidet. Ezt a sok negatív dolgot.

Másodszor is pozitívan kell gondolkodnod! És ezzel egy időben lazán kell tudni venni a dolgokat. Szokták mondani, hogy élj úgy, mintha nem lenne holnap.

Tegyél föl magadnak kérdéseket, hogy most miért is baj, ha egyedül megy bulizni? Megcsal? Na és akkor mi van? Hozzá akarok én férjhez menni? Tényleg ez a legrosszabb dolog, ami az életben történt/történhet velem? Ugye nem? Hát akkor mitől is félsz annyira?

Ha ilyen, vagy ehhez hasonló módon megpróbálsz tudatosan gondolkozni, és mindig 10-ig számolni mielőtt dühöngsz (nem szószerint 10-ig számolni, csak egyszerűen fölteszed magadnak a kérdést: érdemes ezért dühöngeni? hát NEM ér ez annyit), akkor sokat fog javulni a helyzet.

Amúgy te ilyen vagy és kész, ez se 18, se 28 évesen nem fura dolog, de kontrollálhatod. Most már az egy jó támpont, hogy ez zavar téged, kellemetlen neked, a következő lépés a változtatás.

Amúgy egy pszichoterápia is sokat segíthet! (Aki pszichológushoz jár nem bolond! Csak azért jegyzem meg, mert sokan ezt hiszik...)

Én 26 éves vagyok, férjezett.

Az a baj, hogy attól félsz, egyedül maradsz, ha elhagy. Ha folyton veszekedtek minden hülyeség miatt, azért van, mert nincs jobb dolgotok, nincs közös életetet, nincs lakás, amit fenntartsatok és nincsenek olyan nagy célú dolgok, amikből kiderül, vajon képesek vagytok-e együtt megcsinálni. Ehhez még fiatalok vagy.MIkor megismertem a párom, 19 éves voltam és ugyanez volt a helyzet, de ahogy telt az idő és együtt éltünk, szinte alig veszekedtünk, mert kiderült, a nagy dolgokban egyet értünk mindig és az a fontos, hogy együtt legyünk és tudunk egymásra számítani.

Ha úgy gondolod , hagyd abba ezt a kapcsolatot.Minden kapcsolat alapja a bizalom. A férjem igazgató egy multinacionális cégnél, de a mai napig eszembe sincs megnézni a telefonját, vagy emailjét.

Ez nem normális állapot, ha nem akarsz mindenkit elmarni magad mellől, fordulj pszichológushoz.

Minden, a veszekedés, hogy nem hiszel a barátodnak, a féltékenység az önbizalomhiányodból és az önértékelési zavarodból ered. Ezen kell változtatni, de önállóan nem fog menni, ha már ilyen fokú.

Megütni valakit egy fotó miatt? Ugyan már! Ha szereted a barátodat, akkor a múltjával együtt szereted, amihez a volt csaj is hozzátartozik. Ha ezt nem bírod elviselni, nem szereted a barátodat, de akkor meg miről beszélünk?

Amire viszont fel kell készülnöd, ha ez a kapcsolat 4 éve tart, hamarosan vége lesz, mert nem fogja kibírni azt a változást, ami benned végbe megy (felnőtté válás, ilyenek). Sajnos a korai kapcsolatoknak törvényszerűen ez a sorsa. Kivéve azon ritka esetek, amikor valaki már 14 évesen kialakult személyiséggel rendelkezik. De viszont még most sem rendelkezel ezzel, különben nem lennének önértékelési zavaraid.

De tényleg kérj szakembertől segítséget, mert ezt, amit művelsz, senki nem fogja elviselni.