Elmondjam a szüleinknek, hogy a nővérem nem is akar férjhez menni igazából?

Májusban lesz/lenne az esküvő.

Azt tudni kell, hogy a mostani kapcsolata előtt volt egy nagyon hosszú kapcsolata, ahol hol szakítottak, hol együtt voltak az akkori barátjával. Nagy szerelem volt, de a folyamatos szakítással nem működött.

Az utolsó szakítást után 2 hónappal megismerkedett a mostani vőlegényével. Mondta akkor, hogy azért randizik, találkozgat vele, mert eltereli a figyelmét az exéről, de ő többet nem akar kapcsolatot és hatalmas szerelmet, érzelmeket sem. Viszont a vőlegénye nagyon próbálkozott, már már túlzottan is nyomult. Ezért adott neki egy esélyt kapcsolati szinten, amiből az lett, hogy fél év múlva már menyasszony volt. Akkor megjegyeztem neki, hogy ennyit arról, hogy nem akar kapcsolatot... Szinte nekem esett, hogy én ebbe ne szóljak bele, ez az ő élete és ő így tökéletesen boldog, biztonságban érzi magát, nincs megbántva, a párja szereti és neki ez elég. Nem az, hogy szerelmesek, hanem "a párja szereti"... Utána ezt nem hoztam fel többet. Ez a nyáron volt.

Már nagyban megy a szervezés, le van foglalva minden.

Tegnap elmondta, hogy nem biztos az esküvőben, nem is szerelmes és soha nem is volt az, egy percig sem. Tudja, hogy jó ember a vőlegénye és kedveli, szereti, de nem szerelemmel. Kérdeztem, hogy akkor lefújja az esküvőt, azt mondta, hogy nem tudja még, vár egy kicsit, hátha alakul ez... Ezt nem tudom, hogy érti, hogy majd hirtelen ő is szerelmes lesz? Azt érzem rajta, meg mások is, akik ismerik, hogy ő azért ugrott bele ebbe a kapcsolatba, mert kellett neki egy férfi, aki foglalkozik vele az exe helyett. Csak éppen olyan férfit választott, aki már az első találkozójuk után fülig szerelmes üzenetek írt neki.

23 éves, tehát nincs elkésve úgymond semmivel se.