Az anyám miért nem segít rajtam? Miért van kiakadva, ha megcsinálom azt, amit ő nem akar, nem mer?

Van egy barátnője, vagyis a részéről szerintem inkább csak ismerős, a nő meg azt hiszi, legjobb barátnők. Nagyon furcsa szerzet, se családja, se férje, az emberek ha meghallják a nevét, már forgatják a szemüket, vagy röhögnek (kínjukban). Mert mindenhol cirkuszol, mindenhol "ő a valaki", ő mindenhol a főnököt hívatja, meg kéri a panaszkönyvet. Az a hobbija, hogy feljelentget másokat.

Egyszer megtalált Facebookon és elkezdett írogatni, hogy mennyire nagyot nőttem, mi van velem stb. Ez kb másfél éve volt. Utána folyamatosan írt, vagy fel is hívott, de aztán elkezdett olyan dolgokat kérni, amikhez nekem se kedvem, se időm sem volt. Pl. hogy menjek ki az Ikeába neki szekrényt nézni, meg vegyem is meg. Mondtam, hogy én a város másik végén lakom, az iskolám is ott van, nem nagyon szoktam a kerületből kimenni hétközben, meg a kocsim egy Mini Cooper, nem teherkocsi... De már szállít házhoz is, rendelje meg. Á, az úgy nem jó, mert jobb lett volna, ha levideózom, mik vannak, dehát én lusta vagyok ehhez, úgy látszik. Vagy hogy én úgyis itt vagyok Pesten, menjek már el neki EGERBE valami ismerőséhez borért, mert nekem az közelebb van. Mikor mondtam, hogy egy 190 km-es hazaút előtt nem fogok még Egerbe is tenni egy kitérőt, megsértődött. Ilyenkor pár hétig nem ír, utána meg úgy csinál, mintha mi sem történt volna.

Közben beledumál abba, hogy én hogy vagyok nevelve, pl. most volt ez a nagy havazás, mentem otthon bulizni és anyukám vitt el kocsival (hazafele meg taxi). Pont vele beszélt telefonon, mikor szóltam, hogy indulhatunk, és le is tette ezzel az indokkal a telefont. Utána a nő meg rám írt Facebookon, hogy anno ő mindenhová gyalog járt és az a legegészségesebb, húzzak csizmát és a magassarkúmat vigyem szatyorban, ne kocsival járjak.

Most is írt, és nekem nincs kedvem már ehhez. Azzal állt elő reggel, hogy legközelebb ha megyek haza, elvisz az ügyvédjéhez és eltartási szerződést köt velem. Mert hogy neki senkije nincsen és nem akar egyedül maradni. 60 valahány éves, nem véletlen, hogy nincs senki, aki felhívná, amikor beteg, vagy karácsonykor elhívná magához... Meg ahogy ismerem, abban a szerződésben olyan kikötések és záradékok lennének, hogy hamarabb lennék öngyilkos tőle, minthogy ő meghaljon. Mondtam az anyámnak, hogy vagy leállítja ő, vagy fogom és letiltom. A telefonszámát is. Erre hogy nehogy letiltsam már, mert akkor rajta fogja ezt számon kérni és hogy beszélgessek vele néha, aztán ennyi.

Nekem is volt legjobb barátnőm, aki nagyon hamar családtagnak érezte magát 14-15 éves korunkban, de mikor láttam a szüleimen, hogy zavaró az állandó ottléte nálunk, leállítottam hamar.