Segitesz? Mi tevo legyek?

A barátoddal minél hamarabb szakítsd meg a kapcsolatot, szerintem ezen nincs mit megbeszélni. Igaza van annak aki azt írta, hogy aki így viselkedik, az nem szeret igazán! Te is csak azért kötődsz hozzá, mert másoktól kevés szeretetet kaptál. Sajnos én is egy ilyen fiúval jártam, de még idejében sikerült elhagynom őt, és hát azóta sem változott semmit. Rengeteg fiú közül válogathatsz rajta kívül is.

A családodnak pedig nem tartozol semmivel! Se pénzzel, se mással.

Először nem akonkrét kérdésre válashzolnék de ide tartozik... Ne félj szeretni. Elhiszem hogy a rengeteg rossz tapasztalat miatt, azért mert fiatalkorodban nem bízhattál a családodban, most nagyon nehéz megbízni egy emberben, és hagyni magad, hogy lényegében függj tőle, szeresd, és érezd azt, hogy fájna elveszíteni. De nem mindenki olyan mint amit a csaldodban láttál példát. Persze, benne van a dologban hogy összetörik a szíved, amire te nyilván hevesebben reagálnál mint bárki más aki normális családi háttérrel rendelkezik, de mégis: merd emgszeretni az embereket. Most nem erről a fiúról beszélek, az majd a következő bekezdésben:) csak úgy alapvetően... tudom milyen, az exem volt ilyen "sérült" a családja miatt, hogy nem mert szeretni. Egyszerűen emgfutamodott, mert úgy érezte ezzel kiszolgáltatja magát nekem, és akár bánthatom is. Meg kell próbálnod, ne zárkózz el ennyire.

na második bekezdés, a fiú.... hát nehéz helyzet. Hogy vele maradj-e vagy sem, azt neked kell eldöntened. Először próbáld meg felmérni - nagyon önző módon - hogy neked mi a jobb. Persze tudom, a legjobb lenne ha nem lenne szerelmes beléd, mert akkor nem éreznéd hogy felelőséggel tartozol iránta, és nem féltenéd az öngyilkosságtól. Ettől eltekintve: jó neked vele élni? Miért fogalmazódott meg a gondolat benned hogy mégsem jó ez így? ... valószínűleg az öngyilkos hajlamai miatt, mert úgyérzed miattad lehet baja. Hát alapvetően nem hiszem hogy öngyilkos lenne, de ez egy külön pszichológiai ág, ennyiből 100%-ra nem lehet emgmondani. Talán a legjobb lenne ha megpróbálnál bszélni vele erről, persze kihangsúlyozvah ogy te mennyire szereted őt, és nem akarod elveszíteni, de nem szerelemmel... Iggazából nehéz helyzet a tiéd, én tudom hogy ennyivel nincs megoldva, de ennek döntések sorozata lesz a megoldása, amelynél egyikből következik a másik...

A testvéreid... NE adj nekik pénzt. Ezt is könnyű mondani, persze, viszont abszolut kihasználnak, és te nem számíthatsz rájuk. Mérgesek lesznek? ezek után? hát...legyenek:S Nem állapot hogy csak azért keresnek ha kel nekik valami...

Remélem jól alakulnak a dolgaid, sok sikert, és kívánom hogy találd meg a megoldást...

A testvéreid ugyanolyan lelki sérültek mint te.A szüleitek tettek benneteket azzá.Annyira,hogy még egymást se vagytok képesek szeretni.Ezek után mindenki álljon meg a saját lábán.Arra a pénzre neked is szükséged van.

Ami a mostani barátodat illeti,már megint egy félőrültbe botlottál bele.Ez se tud normális életet adni neked.Nem vagy belé szerelmes,de annyira ki vagy éhezve a szeretetre,hogy már pusztán a szeretlek kimondása elég az eufórikus állapothoz.Vigyázz,nehogy úgy járj mint anyád.Igazad van,jobb lenne egyedül.Egyenlőre.Még nem késtél le semmiről.

08:23-mal teljesen egyetértek. Aki szeret, nem fenyegetőzik öngyilkossággal, hiszen azt akarja, neked jó legyen. Neki az jó, ha nem szeretetből, hanem kényszerből vagy vele? És neked?

Légy büszke arra, amit elértél, és keress valami közösséget, ahová tartozhatsz: gyülekezet, táncklub, kirándulók, barátok. Akiket Te választasz. És jó lenne, ha valakivel át tudnád beszélni a téged ért traumákat, hiszen ezek életed minden területére kihathatnak. Sok sikert hozzá!