Mit tegyek? Belehabarodtam?

Én hasonlóképpen voltam a párom legjobb barátjával. Átgondoltam,és rájöttem,hogy észhez kell térnem,nem is szabadna ezen gondolkoznom,nemhogy félrelépni. Egy kaland sem ér annyit,hogy miatta feladjak egy több éves kapcsolatot.

Esetedben ez sokkal súlyosabb. Ha ne adja isten "összejönnétek" és ez kiderülne ez két családot tenne tönkre,és sok mindenkinek fájna! Mérlegelj,csak ennyit tudok mondani!

26/N

Szia!

Nekem hasonló a problémám,és teljesen idiótának érzem magam.Úgy viselkedek,mint egy kamasz,és ráadásul nem akartam,hogy ez történjen.Mondjuk Ő nem szomszéd,de éppen eleget látom így is,ami megnehezíti a helyzetet.S már azon a ponton van a dolog,hogy szerintem sejt valamit,mai elég kínos.Nekem az arcomra van írva mindig minden érzésem,bánatom,és ráadásul rohadt érzékeny és lelkis vagyok.

Mindemellett tisztelem a páromat,és biztos,hogy elundorodnék magamtól,ha tovább lépnék az ábrándozásnál.Olyan furcsa ez,csak jön,mit a forgószél,és nem tehetsz ellene,a szíved meg sajog,és gyötör a bűntudat...

Túl nagy a kockázat.Túl sokat veszíthetsz.Gondolj a gyerekeidre.Ha egy család szétesik,a gyerekek veszítenek a legtöbbet.Kevés dolog van ami annyira megviselné őket mint egy válás.

De eltúlzod a jelentőségét.Ez a gondolat csak benned van,gyenge kis vívódásod nem befolyásolja a valóságot,és megmarad képzelet szinten.Csak egy eltévedt bárány vagy,majd elküldöm farkasaimat hogy kiűzzenek a gonosz erdőből,és visszatereljenek a helyes útra.Nem te vagy az első akiben elhal majd az érzés,feleségek milliói esnek át hasonló kisebb-nagyobb fellángolásokon,amikből nem lesz semmi,mert végül győz az alom védelme nevű ösztön.