Még mindig félek a bátyámtól! Mi lenne a legjobb megoldás szerintetek?

Ez az előző kérdésem:

"A bátyámat 2 hete engedték ki a börtönből (ez volt a második) és én félek tőle. Nem mondtak róla semmit, hogy félnem kellene vagy valami...csak ijesztő. Azok a hülye szokásai, a kinézete, a beszéd stílusa na meg a hülye haverjai. Inkább elmegyek otthonról csak ne kelljen vele maradnom. Azóta már mondták neki a szüleim, hogy szakítsa a kapcsolatot a haverjaival de ő nem akarja. Amúgy másodszor a haverjai vitték bele a hülyeségbe. Még nem csinált semmit amiért félnem kellene tőle de nem tudok bízni benne...szerintem neki ebből fog állni az élete...bemegy vagy 2 évre és kijön fél évre. Az a baj, hogy szerintem ő nem is akar megváltozni. Szerintem neki mindegy, hogy mi van. Belépek a szobájába és a gettóba érzem magam...nem a legjobb érzés :S. De ha meglátom kiráz a hideg..nem tudom elkerülni itthon. Mit tegyek?

Amúgy 27 éves.

17/L"

Nem javult a helyzet, esetleg csak annyit hogy kevesebbet van itthon. A barátai ugyanúgy járnak hozzánk és ő még mindig ugyanolyan. Bár még nem került vissza. Még mindig nem hallgat senkire. Elköltözni nem tudok. Anyukám nem akarja kirakni. Mondjuk valahol érthető mert hát a gyereke...de akkor is. Szerintetek mit tudnék csinálni?