Nem lehet gyerekuk, megis boldog parkapcsolatban elnek?

ma 07:12-nek

00.50-es vagyok..Én írtam,hogy 10 éve boldog házasságban élek közös gyerek nélkül..

Amit írtál azt nem tudom honnan veszed,de én nem értek egyet veled..Nem kell bonyolítani a dolgot,egyszerűen vannak olyan párok akiknek nem gond,hogy nincs baba..Én nem vágyódom rá,nem vagyok dacos,és nem halok meg belülről mert nincs gyerekünk..

Igaz már nem vagyok olyan fiatal ,de kiverne a víz ha terhes lennék,és ezért igyekszem a legmegfelelőbb védekezést is megadni...(sose lehet tudni,hogy mikor gondol egyet a természet)

Azok az emberek akik már több éve gyerek nélkül élnek 12-20-30 éve azok nem igazán tudná az életét átkalkulálni egy kis jövevény érkezésére..

Az igazság az,hogy ahogy a környezetemben látom a baba sokszor váratlanul érkezik(nem tervezett) és pár év alatt tönkre is teszi a kapcsolatot..

ma 11:15 vagyok

Nem lehet gyerekünk...a férjem spermájával van gond..De nem baj,úgyse vágytunk babára...de azoknak akiknek nem lehet gyerekük,és már több mint 10 éve együtt élnek azok már nem dacosak,nem fáj nekik.Már réges-régen ki alakították a az életüket gyerek nélkül..Azoknál van még az elkeseredés akik most kezdik a házaséletet,és babát akarnak...De idővel mindenkinél enyhül(vagy el is múlik) a bab iránti vágy...

A válasz írója 73%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 11:17

Mégis kinek képzeled te magadat, bíronak???

Nehogy már meg mond, hogy kik válaszolhatnak!!!

Honnan tudod, hogy ők miért döntöttek, úgy hogy nem szeretnének gyereket?

Az is lehet, hogy nem is lehet nekik...csak nem írta le...

Válaszolok az egyik kérdezőnek.

Úgy tudom,külön-külön lehetne nekik (az ismerőseimnek),csak együtt nem sikerül.

Mivel én nő vagyok,evidens,hogy a nőt kérdezném meg a petesejtdonorságról,nem a férjéhez állítanék be,hogy adok neki petesejtet,vagy épp a nőhöz,hogy helló,a férjem adna neked spermát a férjedé helyett.A nőnek megmaradna a szülés élménye stb,a férfinek meg mégis vér szerinti gyereke lenne.

Utolsó!

Annyira szeretem az ilyen rettentően okos megnyilvánulásokat... Van gyereked? Gondolom, nincs. Akkor honnan tudod, milyenek a kapcsolatok gyerekkel? Láttad másoknál? Az aztán a tapasztalat...

Egy gyerek születése valóban okoz átmeneti nehézséget egy kapcsolatban. Ennek nem az az oka, hogy "csak a gyerekre koncentrálnak", de tudod az elején a csecsemő valóban hatalmas mennyiségű odafigyelést igényel, amit ha nem kap meg, nem marad életben. Tény, hogy fenekestül felforgatja a pár jól megszokott életét. Nincsenek már olyan magánakciók, hogy ugorjunk le félóra múlva a Balcsira meg hasonlók. Lehet kettesben is lenni, de nagy szervezést igényel. Időre otthon kell lenni, mert a gyerek szopik, nincs éjszaka elmászkálás, mert le kell fektetni, éjjel is gyakran program a pici. DE! Ha egy kapcsolat ezt a nehézséget (ami valójában édes teher, de ezt igazán csak az érti, aki benne van) nem bírja ki, arról nem a gyerek tehet, hanem a lelkileg teljesen éretlen szülei.

Utolsó!

Ott a pont.

Mi ugye meg azt nem tudjuk,milyen az,ha nincs.

Bizony teher.Egy hasfájós,rosszul alvó gyerek bizony megtornáztatja az ember idegrendszerét.De amikor mennek,beszélnek kárpótolnak mindenért.

Elég baj az,ha valahol nem lehet,de ne legyen már követendő példa,hogy milyen jól megvannak gyerek nélkül.Most még igen.Aztán de jó lesz 60 évesen,hogy a kutya se nyitja ránk az ajtót.