Szülőként hogy reagálnátok, ha a fiatok semmilyen formában (tehát sem érzelmileg sem anyagilag) nem akarna felelősséget vállalni a (hosszabb kapcsolatban született) gyermekéért?

Mivel anyóssal-apóssal (nagyszülőkkel) kapcsolatban az az elvárás, hogy soha, semmilyen szinten ne szóljon hozzá a fiatalok életéhez - még a gyerekneveléssel kapcsolatban sem - így maximum egy beszélgetés keretében igyekeznék a gyerekem álláspontját megismerni és kész!

De egyetlen nagyszülőt sem tart vissza senki, hogy pátyolgassa anyagilag és tevőlegesen az unokát, a gyereke helyett!

A gyerekkel egyedül maradt szülőnek az anyagi elmaradás miatt joga van - és a gyerekkel szembeni kötelessége is - bírósághoz fordulni.

Kiskorú a fiam, hogy regulázgathatom? Én könyörögtem és beszéltem rá őket az unokára? Mert ha ezek közül egyik sem, akkor semmi jogom beleszólni.

Kitagadnám?

Dehogy tagadnám.

Nyilván nem tagadnám ki, mert a gyerekem és szeretem, de elmondanám neki a véleményemet és magamat is szégyellem, hogy ilyen embert sikerült nevelnem.

Az unokámmal pedig szeretném tartani a kapcsolatot, bár ilyen esetben a nők 95%-a a nagyszülőkön is bosszút áll, és ellehetetleníti a kapcsolattartást.