Onnan lehet tudni, hogy egy szülő nem szereti a gyerekét, hogy a gyerek létezik?

Ja és hogy tisztázzuk a fogalmakat, ismeretlenül olyat írni a másiknak, hogy idézem "magára nézve terhelő" egy rágalmazod a másikat, csak mert objektívan kívülállóként válaszolt egy értelmetlen ostoba kérdésre, kettő el kéne merengned azon,hogy miért foglalkoztat ez a kérdés, és hogy te ebben kicsoda vagy, a szülő, vagy a gyerek, esetleg egy kívülálló, mert ilyen formában értelmetlen a kérdésed. Az átlagos szülő szereti a gyerekét, a szülő is, aki csak szaporodik ész nélkül az nem szereti a gyerekét, de az nem is szülő, oda szoktak gyakran visszamenni a gyerekért a gyámhatóságtól.

Ja és nagyszüleim jogászok voltak, voltak bírók is, és nagymamám gyámügyis is volt.

Szóval a frusztrációdat vezesd le sporttal, ne rajtam.

Na szia!

"Ez így van, csak annyi a különbség, hogy aki nem akar szülni, annak az akarata találkozik a gyerek akaratával, és mindenki jól jár."

Neked súlyos gondok vannak az agyadban.

1. A legtöbb szülő szereti a gyerekét és a gyerek is a szülőjét. A szülő azért szül, csinál gyereket, mert ösztön van benne rá (ami persze nem minden esetben jó, ha az az adott ember semmi intelligenciával nem rendelkezik az élet semmilyen területén). Szereti, egyengeti az útját, a gyerek pedig viszont szereti. Még ha vitatkoznak is néha.

2. Attól, mert valaki rühelli az életet, még ne a szüleit hibáztassa, hogy világra hozták. Az élet utálatra lehet indok egy xar szülő, de ha benne ragadsz a posványban, azt már csak saját magadnak köszönheted (vagy egy mentális betegségnek). Ha annyira depis vagy, ne a világ összes szülőjét ócsárold itt, hanem nyírd ki magad, vagy pedig változtass. Vagy legalábbis a netet köttesd ki.

"Ha nem vállaltak volna a szülők gyereket, akkor a gyereknek semmilyen baja/problémája/boldogtalansága nem lenne."

Az, hogy valakinek xar szülei vannak, és xar a kapcsolatuk, nem azt jelenti, hogy ez az adott ember nem élhet teljes, boldog életet, rengeteg emberrel, akik szeretik őt és akiket ő is szeret. Az, hogy neked ez nem jött össze, nem a mi hibánk, még csak nem is a szüleidé.

1; De most az a baj, hogy életképtelen lettél, csúnya, nincsenek barátaid, vagy valami és neked maga az élet szenvedés, és ezért a szüleid a hibásak, mert egyáltalán a világon vagy?

2; Vagy szerettek téged, csak valahogy mégis csak selejtke lettél, mert nyomi vagy vagy ideggengye.

3; Túlságosan szerettek téged, ezért irreális elvárásokat támasztasz a világ felé és magadba zuhansz, hogy az élet mégsem olyan, mint gondoltad.

4; Rossz szüleid voltak, érzelmi elhanyagolók, esetleg fizikai bántalmazók, te robotoltál a családra, túl nagy elvárásokat támasztottak és beleroppantál.

Válassz egyet, ami a legjellemzőbb rád, vagy fejtsd ki a saját szavaiddal pár összetett mondatban! Akkor tudunk is talán érdemben válaszolni a kérdésedre. Sok sikert!

18-as már adtunk választ ne manipuláld a válaszadókat. Az hogy te frusztrált vagy ahhoz nekünk semmi közünk, mint ahogy ahhoz se amire te gondolsz.

Aki bántja a gyerekét az mentálisan nem egészséges ember, de az nem is szülő hiába csinálta meg.

Ennél világosabban nem lehet már magyarázni.

Aki nem akar gyereket az nem is fog gyereket vállalni. Aki pl. meddő vagy meddő pár, az nem fog gyereket szülni és csinálni, de attól lehet hogy a világon a legjobb szülők lennének, és lehet lesznek is, mert örökbe fogadják a gyereket.

A te fejecskédben kéne takarítani, mert vannak problémák, pláne hogy ismeretlen emberekre akarsz ráhúzni olyat amikhez semmi közünk. Az hogy a kérdésedben szereplő egyének mit tettek, ahhoz nekünk ismeretlen embereknek semmi közünk, és értelmesebben kéne konkrét kérdést írni, mert ez így katyvaz.

Már válaszoltunk!