A barátnőm gyerekei ki akarnak készíteni. Mit tegyek?

Nem értek a gyerekekhez, de nekem is ez jutott eszembe, hogy vagy féltékenyek és csak maguknak akarják az anyjukat vagy pedig az apjukat szeretnék visszakapni és azt gondolják ha téged elüldöznek akkor sikerül.

Beszélj a pároddal, beszélgessen ő a gyerekeivel.

Szerintem az idő majd valószínűleg megoldja. De az anyjuknak kellene megmondani nekik, hogy mi a helyzet. Meg kell érteniük, hogy ti szeretitek egymást mint pl. ők az anyukájukat.

A közös gyerekkel kicsit talán még várjatok, rendeződjön előbb ez a kapcsolat.

A háború elkezdődött... :) Hát sok szerencsét neked,nekem ugyanilyen felosztásban tesóim vannak,hál'Istennek már nagyok,de amig kicsik voltak ,nem kevésszer készítettek ki,méghozzá profi módon! :D De azért valahogy majdcsak megoldod,hiszen "csak" két kisgyerek! :)

25/N

Szia!

Szerintem is attól félnek, hogy el akarod venni az ő szeretett anyukájukat. Most egy ideig nekik is kell barátkozni a helyzettel, de ha látják, hogy olyan vagy, mint ahogy leírtad, akkor majd rájönnek hogy jófej vagy!

Ne félj tőlük, mert megérzik és kihasználják.

Amikor együtt vagytok játssz velük, de ne próbáld nevelni őket mert abból az lesz, hogy "nem vagy az apám, ne szólj bele"

ui.: próbáld meg feltenni ezt a kérdést a gyereknevelés kategóriában, talán ott többet tudnak segíteni :)

szia.

Mi 3-an vagyunk tesvérek nővéreim ikrek.Ők egész jól fogadták anyu új kapcsolatát,én nem csíptem a dolgot.Sokáig fújtam nevelőfateromra.1 éves voltam mikor a vérszerinti apámmal elváltak anyuék nem nagyon találkoztunk/találkozunk apámmal.Szóval mondhatni nem volt apám.Így nem tűrtem nevelőfaterom óvatos és türelmes terelgetését.Próbált evelgetni,elmagyárni mi helyes és mi nem,mit miért kell,miért és miből van hasznos s ami kell.Főzött takarított,mosott rám/ránk ha anyu dolgozott.Ápolt ha beteg voltam kedves és odafigyelő volt.Valamiért mégis úgyéreztem hogy apáskodni akar felettem pedíg ő egy idegen.Aztán eltelt 1-1.5 év,voltak kritikus időszakok az életemben és akkor tudatosult bennem hogy ő szeret engem és úgy elfogad ahogy vagyok,nem megváltoztatni akar csak jót akar nekem és próbál jóra tanítani.Mostmár kb 10 éve van együtt anyuval együtt is éltünk csak elköltöztem ,de ez már nem ide tartozik.És őt tekintem édesapámnak,nagyon szeretem és azthiszem remek a kapcsolatunk,jól eltudunk beszélgetni ,legyen ez komoly vagy átlagos vagy idióta dolog.Ő akár egy nagy gyerek úgyhogy sokat nevetünk.De akár tanácsot is nyugodt szívvel kérhetek tőle vagy segítséget,sosem fordít hátat nekem.