Ha valamelyik családtagotok már nem tudja ellátni saját magát (szülő, nagyszülő), milyen megoldáshoz folyamodnátok?

"Idösek otthona szerintem azért elég kegyetlen érzelmileg."

Akkor valóban kegyetlen, ha arról szól az egész hogy lepasszolják a nagypapát/nagymamát mert "útban van" holott nem demens, el is tudja látni magát és onnantól kezdve le van sz*rva.

Amikor viszont az egész rokonság belerokkan mert ápolják a demens, ápolásra szoruló, nem beszámítható nagyit/nagypapát akkor nincs más megoldás. Nem szabad ilyenkor megvárni azt hogy a demens rokon késsel rohanjon gyereke, meg unokája felé mert nem ismeri meg és mondja "ki maga? Maga meg akar ölni?" illetve "Kislányom, menjél haza játszani" és képtelen dolgokat mond "4 napja egy férfi távcsővel néz engem az utcáról" , "már megint beöntötték a szemetet a házba".

Mi most voltunk túl egy ilyen döntésen, és mi úgy döntöttünk (az ápolt saját kérésére), hogy valami civilizált otthonba adjuk. Sajnos az otthont már nem érte meg, váratlanul elvitte a rák :( de azért a döntésünk helyes és emberséges volt.

Sok minden szól ellene és mellette. Az idősek nem akarnak sehova se menni, otthon akarnak meghalni is. Ilyen esetben, ha ez az akarata, akkor jobb házi ápolót fogadni. De egyébként az otthon a humánus, ésszerű választás.

En is ha tehetnem inkabb hazi betegapolot fogadnek es ahogyan tudjuk latogatjuk,vigyazunk ra.

Az otthon a pokol sokszor.

De vissza lehet hozni a torzsi hagyomanyt is:felpakoljuk utravaloval az idos embert,o elvonul valami hegyvidekre es ott tolti utolso napjait.