Mit kezdjek a húgommal? :S

A húgom 15 éves,egyfolytában szórakozik a pasikkal,szédíti őket,amolyan szűzk.rva. Szeretem őt,de ha reális akarok lenni,akkor ezt kell,hogy mondjam. Nos,emiatt még nem is dőlne össze a világ,mert istenem,fiatal,éretlen,most legyen h.lye,mint később,amikor már még nevetségesebb.

A problémám az,hogy az agyamra megy,mert mittudomén már mikor szerelmes lett egy srácba,aki átb.szta a fejét húgomnak,lek.rvázta,aztán mégis elmentek együtt piálgatni,letapizta,az a dili hugi meg hagyta magát,miközben a srác már egy másik csajjal járt együtt. Aztán fél nap múlva meg jön a telefon,hogy a gyerek már megint megszívatta,azt rí nekem,hogy milyen rosszul érzi magát. Én nagyon megértő voltam eddig,tanácsokat adtam,beszélgettem vele,bátorítottam hogy hagyja már végre ott azt a gyereket(mert msnen a legnagyobb veszekedések után is még beszélgettek,hogy mennyire szeretik egymást,blabla...),de pár hónap után már így betelt a pohár. Húgom írogat a csávónak üzenőfalra,hogy "jaaj,ma pont 1 éve...". Erre azt mondtam neki,hogy tiszta fogyatékos. Persze megsértődött és "gratulálok,hogy lefogyatékosozol,meg leribancozol". Tudom,hogy hagynom kéne,hadd csessze el úgy az életét,ahogy akarja,de már marhára elegem van belőle,hogy a lelki szemetes én vagyok,aztán megint bedől,meg szórakozik a pasikkal,aztán meg csodálkozik,hogy lek.rvázzák,meg utálják,de a tanácsaimat meg nem fogadja meg,ahogy a kritikát se,amit teljesen jogosnak érzek. Rosszul esik,hogy még én vagyok a sz.r,mert eddig mellette álltam és próbáltam neki segíteni,hogy túljusson a csávón(miatta nem evett rendesen,nem tudott aludni,tiszta lelki nyomorék volt),most meg amikor meg jól ment minden(már ahogy),megint írogat neki. Egyszerűen az agyamra ment már,amit csinál. Flörtölget az egyik jó barátnője exével,majdnem össze is jöttek,összejön egy csávóval,majd 24 órán belül kijelenti,hogy úgyis le fogja pattintani,nem tudja miért mondott igent,emellett meg szerencsétlenkedik azzal a gyerekkel,aki folyamatosan lek.rvázta,mikor nem is jártak még akkoris. Tudom,hogy az ő élete nem az enyém,de marhára nem tetszik,hogy nem látja be,hogy milyen hülyén viselkedik. Jó volt a kapcsolatunk,mindig voltak ugye veszekedések,de mindig meg tudtuk beszélni a dolgokat. Ez viszont engem nagyon szíven ütött,hogy még ő háborodik fel,meg hogy "gratulálok,hogy lefogyatékosozol...".

Egyszerűen nem tudom,hogyan reagáljam le ezt a baromságát.

Mit csináljak vele?:S