Nem vagyunk már gyerekek, de nem illene szólni a párodnak, ha nem alszol otthon?

nálunk ez elképzelhetetlen lenne, ő is kiakadna, de én is.

más ha barátnőzök, és előre le van fixálva hogy kivételes este van, x messze lakik (másik város), nála alszom, de kb félévente ha 1x.-

28 N

Nem akarlak elkeseríteni, de én olyat tudok, hogy a kedves 30 éves fiúcska hazajárt a legényszobájába gépezni, főleg pornót nézni. Anyja tudta, de nem tudott mit tenni.

Érdekes azért ez így, amit leírsz, belegondolok, mi nem élünk együtt a kedvesemmel (21 éves), de csak egy éjszakát valami miatt nem tudunk együtt aludni, már szomorú és rosszul alszik. :) Ha külön bulizunk, hajnali 4-ig is megvárjuk egymást, csak hogy együtt alhassunk. OK nem minden barátom volt ilyen ragaszkodó (én ezt nagyon szeretem benne), de azért a férjed az egyik végletet képviseli...

Tudod mire gondolok?

Több dologra is:)

1. Valamit nem említesz nekünk, valami fontosat, pl hogy otthon esetleg sárkányként viselkedsz, és csak most játszod a szende szüzet.

2. Valamit félreértettél, és ő nem is úgy gondolja, h együtt laktok.

3.Nagyon naiv vagy. Nem figyelsz arra, milyen a másik, nem figyelsz az érzéseidre, pedig intő jelek igenis vannak. Elképzelni sem tudom, hogy hogy lehet szerinted minden rendben a kapcsolatoddal, ha alig kommunkiáltok? minek vagy akkor vele így? hiszen együtt laktok, ze nem kis dolog!

Igazad van. Akkor miért laktok együtt, ha a hét felét máshol tölti? Nem kérdezted meg tőle, hogy miért megy a szüleihez aludni?

Meg tényleg legalább felhívhatott volna! Ez nem az anyósod dolga lenne!