Nem akarunk összeházasodni, vagyis nem sürgetjük. Ez baj?
5hónapja vagyunk együtt a párommal, 11hetes terhes vagyok tőle, elkezdtük a fészket rakni, de valahogy a vegyünk gyűrűt kerítsünk papot része nem izgat minket. Nagyon szeretjük egymást, tényleg álompár vagyunk, de mégsem akarunk esküvőt. Valóban kell ez, a családok szeretnék, ha márciusig megejtenénk...
Változhat ez, vagy két puska kell majd, hogy oltár elé álljunk?
A házasság nem kötelező!
A lényeg,hogy TI mit akartok és nem a családok nyomása.
Ha nem akarjátok,akkor nem is kellene eröltetni,mert annak általában rossz vége lesz.
Az utolsó válaszolónak:
Nem a korai itt a kérdés...
Most tehernek érezzük... "követelik" az esküvőt, mert hát a baba...
És egyiket sem tartjuk korainak, mert 2hete jártunk amikor megkérdezte hozzámennék e. És akkor igent mondtam.
És a kapcsolatunk eleje óta olyanok vagyunk mint a sokévesházasok.... nem felszínes ismeretséget akarunk beskatujázni. Persze egyeseknek ez túl korai...
A kicsit is terveztük... A teher érzete el fog valaha múlni... erre irányult a kérdés...
A házasság annyit jelent, hogy nehezebb felbontani a kapcsolatot. MOST nincs sok jelentősége, ha nagyon szeretitek egymást - KÉSŐBB lesz, ha esetleg kihuny a láng. Értelemszerűen AKKOR már késő lesz megkötni.
Ha nagyobb biztonságot akarsz, akkor TE ragaszkodsz hozzá. A párodnak nem érdeke, semmilyen módon - ő mindent megkap így is.
A kérdést mintha én írtam volna, igaz, nálunk még egy jó darabig nem lesz gyerek...
Én azt gondolom, hogy bár a mai világban már szinte senkit nem érdekel, van-e papír, azért érdemes összeházasodni. Nem csak a rokonok miatt: ez egy olyan kör, amibe ha belekerülsz, nincs kiszállás... Tiniként arról kérdezősködnek, van-e már valakid. Huszonévesen azt kérdezik, hogyhogy nincs még komoly udvarlód. Ha már van, mikor lesz eljegyzés. Ha megvolt, mikor lesz már esküvő. Ha az is megvan, mikor jön már a gyerek. Ha megvan, mikor jön a következő... És ezt így lehet szépen folytatni: a mindenbe belekotnyeleskedő rokonokat érdemes már a legelején leszerelni.
Ha ti nem akartok összeházasodni, az a ti magánügyetek, és a rokonok puffoghatnak, nincs beleszólásuk.
Én mégis férjhez mentem, de nem a rokonok miatt, hanem mert úgy éreztem, megtaláltam életem párját (hozzátok hasonlóan mi is két hét után eljegyeztük egymást, két év múlva volt a lagzi). Meg aztán jó érzés, ha az ember biztonságban tudja magát. A házasság olyan előnyökkel jár, amit az élettársi kapcsolat nem tud megadni. Fent már említették az apasági nyilatkozatot, de az még az egyszerűbb eset. Akkor érzi igazán az ember a papír hiányát, amikor hivatalos ügyeket kell intéznie a másik nevében, mikor hitelt vagy támogatást vesz fel (pl. szocpol), vagy a bíróságon, kórházakban, stb. van ügye. Nekem pl. a páromat nem engedték be hozzám látogatni, mikor kórházba kerültem, mert nem tudtam bizonyítani, hogy közeli rokonom (akkor még nem nála volt az állandó lakcímem)...
Egyszóval szerintem ne azért akarjatok összeházasodni, mert a rokonok így, meg a baba úgy. Ennek inkább belülről kellene jönnie. Ha viszont, ahogy te fogalmazol, "álompár vagytok", akkor nem értem, miért nem akartok összeházasodni... Legalábbis tőlem ez idegen.
Nem attol feltek, hogy nagyon sok par akik evekig jarnak, miutan osszehazasodnak, hamarosan elvalnak? Nem egy ilyen "rossz erzes" miatt halogatjatok?
Mert tenyleg annyira furcsa, hogy parok papir nelkul elnek boldogan, papirral pedig boldogtalanul.
Valahogy tényleg a basszus két éve volt a boldogító igen most meg a boldogító nemnél járnak. Sok barátnőm járt így:(
Ez miatt is "pánikolunk"
Meg már írtam kicsit Kényszernek érezzük. És azt nem szeretjük... Ha nem akarnák lehet túl lennénk már rajta.
Szeretjük egymást, azzal nincs baj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!