Mennyire befolyásol egy embert ha van testvére és azzal nő fel? Mennyire hat ki később az élet területeire? Miről marad le az egyke? Többi lent.
Együtt felnőni egy hasonló korú testvérrel ez többnyire pozitívan hat? Kevésebb eséllyel indul aki egyke?
Tehát testvérrel játszani, úgymond közelség testi kontakt ami a szociális érintkezésre, megnyílásra, megnyilvánulásra hathat. Önzetlenség, megbeszélni dolgokat, segíteni egymásnak stb..
Mennyire lesz mentálisan egészségesebb?
Persze sok olyan testvéri kapcsolat van ahol később felnőttkorban gyűlölik egymást, veszekednek, örökség elosztás stb..
Ha normálisan vannak nevelve, szeretik egymást, akkor óriási támasz tud lenni az életben ha van egy testvéred. Gyermekkorban megtanít osztoszkodni, csaták árán. :)
Nekem bátyám van de olyan 10 éve korunktól egyáltalán nem beszélünk egymással, voltaképp vele éltem de nem tudtam róla semmit sem. Gyerekként nagyon ragaszkodtam hozzá de egy idő után gondolom meguntam az elutasítást, kamaszként pedig rosszul viseltem hogy vele előzékenyebbek voltak a szüleim, mint velem. Később ez ki is ütött, mivel én ismertem a szüleim rejtett oldalát hamar elköltöztem othonról, ő még otthon lakik. Nem tarjuk a kapcsolatot, de így nem is hiányzik, (nem ismerem, így nem hiányozhat), hát így jártam.
Igen pozítívan hat, osztozkodó lesz,mindig lesz neki valakije aki ott áll mellette a szülein kívűl is,stb. Viszont ha valaki egyke nem feltétlenül kerül hátrányban az a környezetétől függ pl. Mennyit van más emberekkel, mert ha sokat van több ember vagy legalabb 1,2 társaságában, akkor véleményem szerint nincs gond, bár nyílván az nem olyan mintha lenne egy testvéred. Ha nincsenek barátai akikkel rendszeresen találkozik, játszik stb., csak a szülei, nagyi... akkor valószínűleg egyedül fogja magát érezni es vágyni fog egy testvérre, szociális szempontból nézve nem hinném hogy gondot okozna, mert ott az iskola, óvoda, ezeken a helyeken tuti lesz társasága ígý ha a legelején asszociális lenne,úgy is megváltozna a helyzet. Bár én nem vagyok egyke, de sok van a környezetemben.
Nekem van 4 testvérem és a sok veszekedés ellenére jó hatással vagyunk egymásra, mert szerintem nem ilyen lennék ha egyke volnek. Én vagyok a legidősebb és örülök hogy vannak nekem, mert szeretek nekik példát mutatni, örülök, hogy ha valami baj van akkor ott vagyunk egymásnak és sosem unatkozunk.
Nekem 2 tesóm van, kényszeres dugdosó vagyok, főleg ami az édességet illeti. Nem bírom, ha osztozni kell rajta, ha meg kell kínálni mást abból, ami az enyém. Tudom, hogy fel fogják zabálni. Mert ugye így volt ez otthon. Ment a harc folyamatosan mindenért. Ha nekem van valamim, nekik is kell, vagy adjak belőle. Esetleg tönkreteszi. Ha ugyanolyan játékot kaptunk es az öcsém tönkretette a sajátját, simán ellopta az enyémet. Szegény férjem már elfogadta ezt.
Akárhány egykét ismerek, mind önzetlen, osztozkodó, és van is miből, hiszen a szülőknek csak őt kellett támogatni, így hiányt sem szenved egyikük sem.
Szóval az én tapasztalatom pont nem az, hogy az egykék önzők... hanem fordítva..
6!
De nem csak a testvérek közötti osztozkodásról van szó. Találkoztam én már olyan felnőtt emberrel, aki a saját párjával nem volt hajlandó megosztani 1 zacskó kekszet...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!